A nõi futsal NB I idei szezonja két félidejének tükrében a Kiskunfélegyházi Mókusok produkálták a legnagyobb fordulatot.
Az elsõ bajnokin még bizakodásra adhatott okot Osztopáni Mihály együttesének, hogy szoros mérkõzésen, mindössze két góllal maradtak alul az elõzõ évben bronzérmes Tolna-Mözs ellen, de a folytatásban már nem sok öröme lehetett a félegyháziak trénerének. A hétrõl-hétre sorozatos sérüléshullámmal küzdõ csapat nem tudott eredményesen szembeszállni ellenfeleivel, és az is gyorsan kiderült, hogy a játékosok erõnléte sem üti meg a megfelelõ szintet. Az Univerzum és a Vesta kiütéssel gyõzött, míg a Galaxis mellett a Ferencvárosnak sem okozott nehézséget a három pont begyûjtése az alföldi együttessel szemben. Ugyan az ELTE, a Szegedi Boszorkányok és a Skorpió Salgótarján ellen csupán egy-egy góllal maradtak alul a félegyháziak, de továbbra sem tudtak elmozdulniuk a nullpontról. A jég, az õszi idényt záró Miskolci Vénusz elleni összecsapáson tört meg, amikor a Mókusoknak nagy küzdelemben sikerült pontot rabolniuk a tabella második helyezettjétõl, azonban ezzel együtt is, a mezõnytõl messze leszakadva, biztos kiesésre ítélve várták a tavaszi folytatást.
Osztopáni Mihály edzõ tisztán látta, hogy az eredmények eléréséhez „vérfrissítésre" lesz szükség, és januárban a Taksony SE néhány nagypályás játékosának leigazolásával erõsítette meg csapatát. Az „életmentõ" beavatkozás annyira jól sikerült, hogy a Mókusok sikert sikerre halmozva nemhogy megmenekültek a kiesési zónából, de hamarosan a középmezõnyben találták magukat, és végül a hatodik helyen zárták a bajnokság alapszakaszát. Mindössze a késõbbi bajnok Vesta, és az ezüstérmes Univerzum tudta legyõzni a félegyházi együttest a tavaszi fordulók során.
Az alsóházi rájátszásban nyújtott kimagasló teljesítménnyel végül az ötödik helyre léptek elõre a Mókusok, és mint az elõzõ két évben, idén is elnyerték a legsportszerûbb csapatot megilletõ Fair Play díjat.
A futsalban januárban debütáló Szabó Boglárka lett a csapat legeredményesebb játékosa, aki mindössze kilenc mérkõzésen szerzett 29 találatával a góllövõ lista negyedik helyén végzett Pádár Anita (78), Dombai-Nagy Anett (49), illetve Szekér Anita (32) mögött, az alsóházi rájátszásban pedig öt találkozón lõtt 20 góljával toronymagasan lett elsõ. Meg kell még említeni, hogy Kovács Klaudia meghívást kapott a magyar válogatottba, és idén öt alkalommal védte nemzeti együttesünk kapuját.
Osztopáni Mihály: Nehéz kezdet, biztató folytatás a 2010/2011 bajnokság röviden összefoglalva. A tények: 11 gyõzelem, 2 döntetlen, 11 vereség, 122:116 gólarány, 35 pont. De micsoda kettõség! Míg 2010 õszén 0 gyõzelem, 1 döntetlen, 8 vereség és 16:61 gólarány, addig 2011 tavaszán 11 gyõzelem, 1 döntetlen, 3 vereség és 106:55 gólarány. „Mecsoda" különbség! Tudom a jó igazolásoknak köszönhetjük javulásunkat, de ez a lehetõség mindenki elõtt nyitva állt. Mi éltünk is vele...
Kis csapatunk nagy napja volt, amikor Kovács Klaudiát behívták a futsal válogatottba. Talán kevesen tudják, de õ az elmúlt három szezonban is a csapatunkhoz tartozott, és pályára is lépett több alkalommal. Persze büszkék voltunk Szabó Boglárka kerettagságára is, és bízunk benne, hogy a jövõben további játékosok is reflektorfénybe kerülnek majd. A tavasz rólunk is szólt, de több kell, hogy õsszel ott folytassuk, ahol most befejeztük.
A szponzori háttér adott a folytatáshoz, így a keret további erõsítésben is gondolkodhatunk. Terveink között szerepel az élvonalbeli szereplés mellett az utánpótlás beindítása. Kacérkodunk továbbá nagypályás szerepvállalással is, de ez csak a jövõ „zenéje" lehet.
Köszönöm szponzoraink kitartását és újabb szerepvállalását, szurkolóink biztatását, szeretetét, valamint közvetlen segítõim (Bagdi Mama, Mayer Anita, Varga Ferenc, Rigó Tamás) munkáját, amely nélkül ma nem tarthatnánk itt.
Pincze Gabriella: A futsalba nagypályás csapattársam, Dia (Kovács Klaudia) által kerültem. Érzéseim szerint a beilleszkedés jól sikerült számomra, a lányok jól fogadtak. Nyitott személyiség vagyok, sosem voltak az ismerkedéssel problémáim. Úgy érzem a mérkõzéseken segítettem játékommal a csapatot. Mindannyian elvégeztük a feladatunkat, ezért az elért eredményekkel sikerült nem kis meglepetést okoznunk. Bízom a folytatásban, abban, hogy jövõre is mókus mezt húzhatok magamra...
Suhajda Eszter: Úgy gondolom, hogy ez a 2010/11-es szezon a legjobban alakult. Nagyon nagy segítséget jelentettek számunkra az új igazolásként érkezõ taksonyi lányok. Még az elején kicsit nehéz volt hozzászokni, hogy nem annyit játszok, mint az elõzõ szezonban, de láttam az eredményeket és még akkor is örültem, mikor a lelátóról élhettem át a gyõzelem sikerét. Jó volt látni, és sokat tanultam abból a játékból, amit õk játszanak. Teljesen más, dinamikus futsal az övék.
Rátkai Orsolya: Az elmúlt hónapokban igyekeztem visszarázódni a „mókuskerékbe" és aktív részese lenni a csapatnak. A fõiskolai tanulmányaim mellett próbáltam rendszeresíteni az edzéseket. A teljesítményem még nem a régi, de nagyon örülök, hogy a lányokkal küzdhettem újra a jobb helyezésért. Remélem a következõ idõszak is gyümölcsözõ lesz a csapat számára.
Ficsór Mónika: Nehéz bajnokságon vagyunk túl. Az õszi idény, sajnos nem úgy indult, ahogy mi elgondoltuk. Az egymást követõ kudarcok, folyamatosan csökkentették önbizalmunkat és lelkesedésünket, ami sajnos azt eredményezte, hogy összesen csak 1 pontot tudtunk bevadászni, a Miskolc ellen. Már-már biztosnak látszott a kiesésünk, amikor jó idõben történõ igazolások kihúztak bennünket a pácból és a kezdeti nehézségek után a csapat összeszedettebben játszott. Jól szervezett védekezés és támadás jellemezte játékunkat, ezáltal sikert sikerre halmozva, teljesítettük célunkat, a biztos bennmaradást az NB I-ben, sõt az ötödik hely megszerzésével eddigi legjobb eredményünket értük el. Csalódott vagyok ezzel a futsal idénnyel, sajnos viszonylag kevés meccsen tudtam részt venni sérülések, komolyabb betegségek és vizsgák miatt, illetve az egyes meccsek alatt szerzett sérülések nehezítették a felkészülésemet és a koncentrálást, így néha nem igazán tudtam magamból kihozni a maximumot, bármennyire is akartam. Bízom a csapat jövõbeli sikereiben, amihez sok edzés, felkészülés, erõnlét, figyelmesség, kitartás, akarat és szív szükséges! Hajrá Mókusok!
