Eltelt négy év.
Munkával, örömmel, néha egy kis küszködéssel, de vidáman.
A jókedvû munka eredménye nap, mint nap látható.
Aki az egész futsal-hungaryt és ami erkölcsben, ötletben, színvonalban mögötte van kitalálta:
Kasza János.
Neki tettem fel pár kérdést.
- Mond János, Hogyan támadt az az ötleted, hogy elindíts egy új szellemiségû futsal oldalt?
- Történt egyszer - 2007 második félévben - hogy beléptem az akkor egyedüli magyar futsal honlap oldalára, és örömmel tapasztaltam, hogy egy új rovat indult, szakmai oldal néven. Aztán sajnos tovább is olvastam. Akkor azt mondtam magamban, hogy hiába dolgozik egy csomó ember a mi futsalunk hírveréséért, ha a szûken vett média megjelenésünkben ilyen képet közvetítünk a világba magunkról. Csak egy út volt, csinálni egy másikat. Azt a szakmai rovatot akkor Kis Jani barátom indította. Azóta sokszor mondtam már neki viccesen, hogy tulajdonképpen miatta született meg a Hungary.
- Amíg a futsal-hungary nem mûködött, nagyon hiányzott egy higgadt, a futsalt alapjaiban támogató oldal. Miért nem a kritikákra, az érdekek ütköztetésére fektetted a fõ hangsúlyt? Addig úgy tûnt, hogy az a népszerûbb (csak késõbb bizonyosodott be, hogy ez egyáltalán nem igaz)!
- Azt nem tudom, hogy elõtte hiányzott-e? A habitusomból adódik az integrálás fontossága. Nem szeretem a megmondó stílust, jobban érdekel, hogy mi a másik fél véleménye. Megsérteni, megbántani könnyû a más véleményen lévõ embert, beszélni vele, megismerni az õt motiváló okokat már fárasztó.
- És miért pont Oczella Lacival kezdted el?
- Ez érdekes, mert 2008-ig nem ismertük egymást személyesen, csak Kozma Misin keresztül érintõlegesen. Természetesen tudtam, hogy õ a magyar futsal egyik „õs tulokja". Történt, hogy az irodámban éppen az indítandó Hungary fõoldalának a tervezetét néztem a számítógépemen, amikor bejött Oci. Köszönt, megállt mögöttem, és megkérdezte, hogy mi akar ez lenni, majd az õ utánozhatatlan stílusában közölte, hogy ez bizony nagyon gyenge, és tulajdonképpen õ öt perc alatt különbet hajlít drótból. Természetesen kinevettem, de amikor este hazaértem, és az otthoni gépemen már ott volt az õ tervezete, leesett az állam. Eldõlt, hogy együtt próbáljuk meg. Eleinte bizony õ vitte a lapot, aztán a rengeteg munkája miatt a háttérbe vonult, és az adatbázist formázta, fejlesztette, és biztosította a háttérszolgáltatást. Tulajdonképpen a lap dizájnja, jellege, külsõ formája mind az õ munkája. Nélküle nem lenne ez a mai Hungary, ám lehet, hogy mégis elválnak az útjaink a jövõben, mert semmi sem állandó.
- Milyen nehézségekkel kellett eleinte megküzdened?
- Hát voltak bõven! A technikai jellegûeken kívül a legnagyobb, hogy három héttel az indulás után behívatott Ökrös fõtitkár úr, és barátian csak annyit mondott: Janika, ezt a honlapot azonnal szüntesd be! Értetlenkedésemre csak annyit mondott, hogy ez bizony elnöki utasítás, és ezt a bizniszt nem folytathatom az MLSZ-ben. Kicsit ingerülten, csak annyit mondtam, hogy amíg az MLSZ-nek nincs kapacitása a futsalról tájékoztatni ezt a társadalmat, és amíg ezt a munkát én végzem - kvázi helyette - a saját pénzemen, a saját szabadidõmben, addig ez a honlap mûködni fog. Sokszor jutott eszembe késõbb ez a jelenet, amikor MLSZ honlapnak, MLSZ bérencnek nevezték a Hungaryt.
- Az új lap konkurrenciát jelentett a futsal.hu-nak, ami egy jól bevezetett domain név volt ekkor már. Hogyan lett népszerûbb ez az oldal?
- A futsal.hu a magyar futsal õslapja, eredõje, klasszikusa. A sportág rengeteget köszönhet neki, nélküle sokkal nehezebb lett volna a magyar futsal kezdete. A mi megalakulásunk idejében viszont vegetált, általában egy ember vitte a honlapot. Könnyû, és igazságtalan lenne azt mondanom, hogy mi okosabbak voltunk, jobban értettünk hozzá. Inkább az az igazság, hogy nálunk csapat volt, kiváló, tehetséges fiatalokból, akik minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül segítettek tudósítóként, fotósként, szerkesztõként, és az is kétségtelen, hogy mi személy szerint is ott voltunk a hazai, és a nemzetközi hírek tudójaként azok keletkezésénél, az MLSZ-ben. Ez akkora elõnyt jelentett a Hungarynak az Adatbank háttérrel együtt, ami miatt nem tudott a futsal.hu lépést tartani velünk.
- Mennyire tudta segíteni az oldal a haza rendezésû Futsal EB-t?
- Talán az EB promótálásában, abban is a magyar csapat folyamatos felvezetésében volt szerepünk. Az EB ideje alatt már olyan média óriásokkal kellett volna megküzdenünk a hírek, az eredmények tudósításában, ahol mi nem játszhattunk komoly szerepet. Akkor minden magyar sajtó, média a z EB - vel volt tele.
- Gondoltál-e arra, hogy egyszer üzleti alapon mûködjön a futsal-hungary?
- Nem, soha, de ezt Te is jól tudod, hiszen ott voltál azon a megbeszélésen, ahol az egyik vezetõ sportfogadási honlap 12 millió forintot ajánlott fel a Hungary 2010 évi kibérlésére. Félreértés ne essék, én is pénzbõl élek, és nem tudom, hogy akkor jól döntöttem-e. Egy biztos: azóta az a pénz már rég nem lenne meg, és szerintem a Hungary sem. Most legalább az utóbbi megvan. A világ, és a mi gondolkodásunk is folyamatosan változik, lehet, hogy az én álláspontom is fog, de ez nem a pénz nagyságától fog bekövetkezni.
- Az oldal népszerû, de a design talán több évtizeddel is le van maradva. Lassan taníthatják, hogy így nem szabad! Tudja-e majd a kort a külsõ is követni vagy marad itt az elmúlt "XX." század?
- Hát ezt a kérdést az Ocinak kellene feltenni. Nekem nem akarja elhinni, hogy neki nem a design az erõssége.
- Ha jóban lennél Dévényi Tibi bácsival és lehetne három kívánságod a futsal-hungaryval kapcsolatban, melyek lennének azok?
- Az elsõ: a napi látogatottságuk legyen 15.000 fõ, a mostani 1.500 helyett, mert akkor a futsal Magyarországon olyan népszerû lenne, mint azt olyan sokan szeretnénk.
A második: továbbra is hasonló tehetséges munkatársakat kívánok a honlapnak, mint akik az elmúlt négy évben dolgoztak itt.
A harmadik: segítsen a Tibi bácsi a honlap megmaradásában, még legalább 10 évig.
- Ünnepe ez a 4. évforduló nem csak a Hungarynak, hanem az egész magyar futsalnak is, hiszen borzasztó nagy szükség van a sportágat támogató hírekre, és arra az emberi hangra, ami ezen a portálon tapasztalható. Meddig lesznek ezek "dallamok" még hallhatóak?
- Egyszer megígértem azoknak a kollégáknak, akik most is kitartanak mellettem, hogy nem adom fel, és a végsõkig kitartok a lap fennmaradásáért. Azt viszont senki ne kérje, hogy egy bizonyos színvonal alatt is folytassuk. Remélem, hogy ez az idõ nem fog soha bekövetkezni.
- Az utolsó kérdésem: Miért is csinálod??????
- Sokat gondolkoztam már ezen én is a késõ éjszakai órákban, vagy kora hajnalban a laptop elõtt ülve, de nem volt válasz. Aztán egy hete az egyik barátomtól kaptam egy idézetet, és én magamra vettem ezt. Valamilyen Albert Schweitzer nevû 19-20. századi "celeb" írta: „ Idõt kell szakítanod embertársaidra, tégy valamit másokért, ha még oly apróságot is - valamit, amiért fizetséget nem kapsz, csupán a kitüntetõ érzést, hogy megtehetted"
Hát talán ezért a kitüntetõ érzésért!
Köszönöm a Tõled megszokott õszinte és cseppet sem érzelemmentes válaszokat!
További lelkes éveket kívánunk Neked és sok-sok látogatót A HUNGARYNAK!
Király Gábor
