A budaörsieknél is több változás volt a nyáron. Új helyszínre költöztek. Végre elkészült Budaörsön az új sportcsarnok, így odatették át a székhelyüket Budafokról. Leigazolták a rutinos Németh Pétert a Csõ Montage-tól, illetve az elõzõ NBII-ben sikeresen szereplõ U21-es csapatból több fiatalt is felvittek, így vágva neki az új szezonnak.
Az õsszel nagyjából azt kapták, amire számítottak. A két „profitól" kikaptak, míg a kötelezõket nagyjából hozták, egy-két váratlan vereséggel vagy döntetlennel. A télen több távozó is akadt. Munkácsi és Csernai is elhagyta a csapatot, de a helyükre érkezett Tóth Szabolcs, aki a tavasz végére sokad virágzását élte.
A tavasz nem indult valami fényesen. 5 meccsbõl mindössze 1 gyõzelem, de a folytatásra már újra a régi Aramist láthatták a szurkolóik. A fiatalok egyre jobban beértek, felvették a ritmust és a rutinos játékosokkal egyre jobb csapatot alkottak. A hátralévõ 6 meccsbõl 5-t megnyerve 4. helyen zárt a csapat. A kupában egészen a 4 közé jutott az együttes, ahol egy hajszál választotta el õket a bravúrtól, hogy a Berettyót kiejtve bejussanak a döntõbe.
A rájátszásban az õsi rivális Csõ-Montage jutott az elsõ körben és 3 szoros meccsen gyõzve, bejutottak a 4 közé, ahol a Rába ETO várt rájuk. Mindenki sima Rába továbbjutásra gondolt, kivéve Frank Tamásékat. Már az elsõ meccs is igen szoros volt. Mindössze 2-0-ra tudott csak gyõzni a címvédõ. Jött a budaörsi találkozó, ahol az Aramis kiélezett küzdelemben, büntetõkkel megverte ellenfelét, kiegyenlítve a párharcot. Az ismét Gyõrben lévõ meccsen érvényesült a papírforma és magabiztos ETO siker. Aztán a 4. találkozón hiába küzdött nagyot Frank Tamás együttese. Hiába állt fel 0-3-ról és harcolta ki a hosszabbítást, Az ETO végül hozta a találkozót és bejutott a döntõbe.
Az Aramis a bronzmeccsel vígsztalódhatott volna, de hiába nyerték a hazai meccset fölényesen, a két idegenbelin rosszabbul viselték az idegek csatáját, és elbukták a büntetõ párbajt, így a tavalyihoz hasonlóan a 4. hely maradt számukra.
