17 évesen álltam először a kapuba
2018.03.08 | 08:47
Akadt egy kisebb sérülés a mérkőzés alatt, amikor majdnem abba kellett hagyjad a döntőt. Ennek ellenére te – ahogy idén már nem először – vállaltad tovább a játékot, sőt, büntetőt is hárítottál, mellyel győztetek. Meg sem fordult a fejedben, hogy az egészséged érekében ne folytatasd a találkozót?
- Sajnos csapatunk másik kapusa, Iryna a bajnokság elején térdsérülést szenvedett és haza is utazott Ukrajnába, így nem volt cserekapusunk. Muszáj volt összeszednem magam, a fájdalom sosem lehet kifogás, szerencsére nem szédültem és hányingerem sem volt, így a mentősök némi vizsgálat (EKG, vérnyomás) és pihenő után saját felelősségre visszaengedtek. Nem fordult meg a fejemben, hogy nem megyek vissza, már mikor toltak ki azt mondogattam, hogy én folytatni szeretném.
A mérkőzés előtt, amikor megtudtátok a sorsolást, gondoltátok volna, hogy kupagyőzelemig meneteltek? Minek köszönhető a sikeretek?
- Az elődöntő előtti csapatmegbeszélésen azt beszéltük, hogyha az a meccs meglesz, akkor az akkora lökést fog adni mindenkinek, hogy nem veszíthetjük el a döntőt. Az egész csapat hitt benne, hogy sikerülnie kell, szerintem egy percig sem fordult meg a fejünkben, hogy ne mi nyernénk. Együtt küzdöttünk, csúsztunk-másztunk, talán a szezonban először volt ennyire együtt a csapat.
Lassan 10 éve vagy női futsalunk meghatározó játékosa, ami ilyen fiatalon nagy szó. Hol kezdted a pályafutásodat?
- Először a Kalafa csapatában futsaloztam NB2-ben, majd a következő szezonban már a Csömörrrel nyertük meg az NB2-es bajnokságot és jutottunk fel az első osztályba. Sajnos a csömöri vezetőség nem akart női csapatot a következő idényben, így a dunakeszi csapatához vittük át az NB1-es jogot, ahol egészen a bronzéremig meneteltünk.
Szokták mondani, hogy „Ha sikert akarsz elérni, végy egy jó kapus”. Úgy látszik, Tolnán megoldották, hiszen hétről hétre maximálisan segíted csapatodat a sikerekben. Már egész fiatalon kapus szerettél volna lenni?
- Sajnos nekem is voltak olyan meccseim, ahol nem tudtam azt a szintet nyújtani, amit elvárnék magamtól. A tavalyi szezonban heti 5-6edzésünk volt, reggel külön kapusedzést tartott nekem Volodymyr, rengeteget köszönhetek neki, ő hozta ki belőlem a maximumot, és mindig hitt bennem, bíztatott, hogy ennél lehetek jobb. 17évesen álltam először kapuba, mert az akkori kapusunk megsérült és egyedül én nem féltem a labdától, ez jó döntésnek bizonyult, mert sokkal sikeresebb vagyok a kapuban, mint a pályán.
Jó pár mérkőzésen idén remek teljesítményt nyújtottál. Melyik találkozó a legemlékezetesebb számodra?
- Nagyon sok emlékezetes és jó meccset játszottunk, de az eddigi legmeghatározóbb és legfontosabb biztosan az elmúlt hétvége, ez a Final Four.
Vladimír Kolok mindig elismerően nyilatkozott, hogy mennyire elhivatott vagy a futsal iránt. Minek köszönhető a sportág iránti szereteted?
- A sportban nekem mindig az volt a legfontosabb, hogy ahol vagyok, ott jól érezzem magam. Tolnán egy nagy család vesz minket körül, melybe a szurkolók és az utánpótlás is beletartozik. Mi vagyunk számukra a példaképek és ez hatalmas erőt ad nekünk.
Biztosan értesültél arról, hogy idén már lesz futsal válogatott a női mezőnyben is. Véleményed szerint ki a futsal szakág azon 3 játékosa, aki „kihagyhatatlan” a nemzeti együttesből?
- Magyarországon nagyon sok jó játékos van véleményem szerint. Két játékost tudnék mondani, akit én mindenképp kihagyhatatlannak tartok, az egyik Ganczer Hajnalka, aki a hátán viszi a Szekszárdi csapatot és szinte minden meccsen gólt lő, a másik pedig Varga Adél, aki a mi csapatunkat.
Amennyiben lehetőséged adódik, vállalnád a válogatottbeli szereplést? Milyen eredményt vársz a nemzeti csapatunktól a nemzetközi porondon?
- Persze, ez minden sportoló álma, hogy a címeres mezben küzdhessen saját országáért. Nagyjából a középmezőnybe várnám a magyar csapatot, a legtöbb országgal felvennénk a versenyt, de egy portugál, spanyol vagy olasz válogatott még nagy falat lenne.
Tolna mindig híres volt remek utánpótlásáról. Szerinted lesz olyan tehetséges lány, aki néhány év múlva a jövő „Hodován Editje” lehet?
- Biztos vagyok benne, hogy meghatározó játékosok kerülnek majd ki Tolnáról. Sok tehetséges kislány futsalozik nálunk, de alázatot kell tanulniuk és több munkát beletenni az edzésekbe.
Milyen célok vannak a klub háza táján az idei évre, illetve a jövőre nézve?
- Az egyik célt, hogy jussunk a Magyar Kupa döntőjébe szerencsére teljesítettük. A bajnokságban is szeretnénk érmet szerezni, de azért még meg kell küzdenünk.
Végezetül: hogyan tudnád elképzelni a pályafutásodat 5-8 év múlva?
- Sokszor megfordult már a fejemben, hogy befejezem futsalos pályafutásomat, de mindig jött egy olyan lökés, ami ezen a holtponton átlendített. Nem tudom biztosra mondani, hogy jövőre is játszani fogok, de az idei évet becsülettel befejezem. Szívesen foglalkoznék kis kapusokkal a jövőben.
- Molnár Ágnes -
