12. Ózd Városi SE
Az Ózd néhány éve már elindult NB II-ben, ahol nem is szerepelt rosszul, de annak nem volt folytatása. Szerencsére tavaly úgy döntöttek, hogy újra nekivágnak és rögtön sikerült kiharcolni a feljutást.
Nagy lelkesedéssel, de szerény célokkal vágtak neki az NB I-nek. Legyen meg a bennmaradás, a többi már csak hab a tortán. Rapszodikus teljesítmény jellemezte az együttest. Nagyarányú gyõzelmek és hatalmas zakók váltogatták egymást, és mivel az utóbbiból volt több, a legtöbb kapott góllal, a 9. helyen fordultak.
Az õsszel megszerzett 12 pont jó alapja lehetett volna egy sikeres tavasz esetén, egy jól sikerült bajnokságnak. Mindössze 1-2 pontra volt a középmezõnytõl és tisztes távolságra a kiesõ jelöltek elõtt. Ezek után nehéz szavakat és okokat találni a tavaszi „(lejt)menetelésre". Zsinórban tíz vereség következett. Ahogy ilyenkor már lenni szokott, szegény embert még az ág is húzza. Többször álltak közel a pontszerzéshez, de valami mindig hiányzott, valami mindig közbe jött. Ami õsszel befelé pattant, az most kifelé. A rossz bajnoki szereplést a kupában majdnem sikerült kompenzálni. A legjobb nyolc között majdnem megtréfálták az Aramist, de végül a papírforma gyõzött, ha csak egy hajszállal is.
A bajnoki hajrá mondhatni igen késõn jött és az utolsó fordulóban aratott csömöri gyõzelem csak arra volt elég, hogy ne sereghajtóként végezzen az alakulat.
A katasztrofális tavasz után meg volt a lehetõség még így is, de a Miskolc ellen sem sikerült megnyerni a az alsóházi rájátszási párharcot. Mindössze egy idegenbeli bravúrra tellett 3 vereség mellett, így jövõre marad a másodosztály, ahol reméljük, elindul a csapat, és nem kell újabb éveket várni, hogy ismét legyen Ózdon futsal.
