Az Országgyûlés nagy többséggel elfogadta az adótörvények 2010-es legújabb módosítását, valamint ezzel párhuzamosan külön törvényjavaslatként szintén megszavazták a sporttal összefüggõ egyes törvények módosítását is, köztük számos adótörvény módosítását. Túlzás nélkül állítható, hogy az elfogadott módosítások forradalmi változásokat hozhatnak jó néhány sportág finanszírozási helyzetében. Hogy aztán ez az eredményekben is meglátszik-e, már a sportvezetõk felelõssége lesz.
A módosítások három fõ területet érintenek:
1. Adókedvezménnyel kívánják ösztönözni a cégeket, hogy úgynevezett látvány-csapatsportágak (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda és jégkorong) országos szövetségeit, illetve azok tagszervezeteit (pl. a csapatok), illetve non-profit szervezeteit támogassák.
2. Az utánpótlás-neveléshez elengedhetetlenül fontos sporttelepek létrejöttét az ingatlan megvásárlásához kapcsolódó illetékmentességgel támogatnák.
3. A sportolók valamint a sportban tevékenykedõ alkalmazottak és szabad foglalkozásúak is választhatnák ezentúl az egyszerûsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) szabályait.
Az elsõ két pontban említett módosítások hatályba lépését még meg kell elõzze az Európai Bizottság jóváhagyása, az EKHO választása viszont már 2010-ben is lehetséges lesz. Az alábbiakban a sportszervezetek támogatását boncolgatjuk részletesebben.
Ki támogathat?
Minden magyar nyereséges vállalkozás, amely fizet társasági adót, kivéve az állami tulajdonban, vagy a sportszervezetekkel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló társaságok.
Mennyi lehet a támogatás maximuma?
A társasági adókötelezettség legfeljebb 70%-a használható fel ily módon.
Miért éri meg a cégeknek a támogatás?
Két fajta adókedvezményt is érvényesíthetnek a cégek, egyrészt a támogatás összegét elszámolhatják költségként (csökkentve így az adóalapot), másrészt a csökkentett adóalap után kiszámított társasági adóból is levonható a támogatás teljes összege. Nagyobb cégek esetében 19%-os adókulcsot feltételezve így a támogatás 100 egysége után 119 egység adókedvezmény lenne érvényesíthetõ.
Mit jelent, hogy támogatás?
A támogatás fogalma az adójogban az ellenszolgáltatás nélküli vagyoni hozzájárulást jelenti. Nem szabad tehát összekeverni a reklám és sportszponzorációval, ahol a „támogatásért" cserébe reklámszolgáltatást nyújt a sportszervezet. Ahhoz, hogy az adókedvezmény igénybe vehetõ legyen, kifejezetten tilos lesz bármi ellenszolgáltatást kikötni.
Mikor veheti igénybe az adókedvezményt egy cég?
Az adókedvezmény csak a támogatás pénzügyi folyósítását követõen érvényesíthetõ, legelõször a támogatás évérõl beadott adóbevallásban. Ha az érvényesíthetõ adókedvezmény mégsem biztosítana kellõ fedezetet, az adókedvezményt további három évig tovább lehet vinni.
Mi a garancia, hogy valóban igénybe vehetõ az adókedvezmény?
Az adókedvezmény formai elõfeltétele, hogy a támogató rendelkezzen úgynevezett támogatási igazolással, amelyet a sportszervezet (vagy annak felügyeleti szerve, ez még nem eldöntött) bocsát ki annak igazolásául, hogy a támogatás mögött valóban felmerült költségek állnak. A támogatási igazolás kiadásának szabályai még nem ismertek, errõl külön rendelet készül majd.
Kiket lehet támogatni?
Kizárólag látvány-csapatsportágak, vagyis labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda és jégkorong országos szövetségeit, azok tagszervezeteit (vagyis magukat a csapatokat), illetve velük együttmûködésben mûködõ, az említett csapatsportágak fejlesztésében tevékenykedõ non-profit szervezeteket. Feltétel még, hogy a sportszervezetnek a sportág hivatalos versenykiírásában elsõ, vagy másodosztályban kell szerepelni, kivéve ha a sportszervezet felsõoktatási intézmény együttmûködésében tevékenykedik.
Hol találok támogatható sportszervezetet vagy támogatót?
Amennyiben az adókedvezmény valóban hatályba lép, valószínû, hogy rövid idõn belül megtalálják egymást a piaci szereplõk. Az egyetlen nehézséget az jelentheti, hogy az eddigi megszokott szponzori kör nem feltétlen rendelkezik annyi társasági adóval, amibõl az adókedvezmény érdemben érvényesíthetõ lesz, tehát új vállalkozások bevonására is szükség lesz. Természetesen mind a sportszervezeteknek, mind a támogatás iránt érdeklõdõ cégeknek mi is szívesen segítünk a kapcsolatkeresésben és a szabályok részletesebb megismerésében. Ebben nagyban segít bennünket, hogy a nagyon hasonló alapelveken mûködõ filmgyártás támogatási rendszerét már 2004-es bevezetése óta jól ismerjük.
Mire használható fel a támogatás?
A sportszervezetek a támogatást mûködési költségeik fedezetére (legfeljebb 50%-os mértékig), tárgyi eszköz beruházásra (legfeljebb 80%-os mértékig) vagy utánpótlás-nevelés költségeinek fedezetére (akár 100% mértékben) fordíthatják.
Hogyan valósul meg a finanszírozás?
Mivel a támogatási igazolásokat a felmerült és igazolt költségek alapján bocsátják majd ki, a támogatás értelemszerûen csak a pénzek elköltését követõen lesz igényelhetõ. Vagyis a sportszervezeteknek elõször gondoskodniuk kell a költségek elõfinanszírozásáról is.
Mikor léphet mindez életbe?
Az elfogadott javaslat az Európai Bizottság jóváhagyását követõ 15. napon léphet hatályba. Ismereteink szerint az EU gyakorlatában a magyarhoz hasonló intézményesített sporttámogatási rendszer eddig nem volt, vagyis nem számíthatunk arra, hogy az Európai Bizottság azt automatikusan és gyorsán jóvá is hagyja. Általános esetben egy ilyen eljárás legrövidebb esetben is 3-4 hónapig eltart, de tekintve, hogy még a támogatási igazolások kiadásának rendje sem tisztázott és a javaslat számos versenyjogi problémát is felvet, nagyon valószínûtlennek tûnik, hogy a jóváhagyás (ha egyáltalán lesz ilyen) még 2010-ben megszerezhetõ.
Mivel lehet baja az Uniónak?
Az újonnan bevezetett állami támogatásokat a tagállamoknak minden esetben elõzetesen jóvá kell hagyatni az Európai Bizottsággal annak érdekében, hogy az unión belüli piaci versenyt az egyes tagállamok adókedvezményei ne befolyásolhassák oly módon, hogy az az adott tagállam piaci versenyhelyzetét javítsa. Mivel a piaci verseny a gazdasági társasági formában mûködõ sportvállalkozásokat kifejezetten érintheti, az adókedvezmény szabályai is e tekintetben a „legsérülékenyebbek". Konkrétan:
- Az unió állami támogatási szabályai gazdasági társaságok esetében tiltanak minden, a mûködési költségek támogatását ösztönzõ rendelkezést. Márpedig a magyar jogszabály még szóhasználatában is kifejezetten ezt szorgalmazza.
- Az uniós szabályok a gazdasági társaságok esetében kifejezetten fejlesztések (beruházások, felújítások, stb.) után engedélyezik a támogatás lehetõségét, de ez esetben is figyelemmel kell lenni az adott ország és azon belül az adott régió gazdasági fejlettségére. Tárgyi eszköz beruházások után például egy budapesti cég (2010-tõl kezdõdõen) általános esetben csak 10% támogatást igényelhet, míg egy kelet-magyarországi is legfeljebb 50%-ot. Általános támogatási alapelv továbbá, hogy gazdasági társaságok ne vehessenek igénybe a költségeiket 50%-ban meghaladó mértékû állami támogatást.
- Amennyiben egy magyar sportvállalkozás a sportolóinak fizetését 50%-ban állami forrásból tudja finanszírozni, akkor joggal merül fel a kérdés, hogy nem hozza-e a magyar adókedvezmény aránytalanul elõnyösebb helyzetbe a magyar csapatokat más tagállamok csapataival szemben. Konkrét példánál maradva, jégkorongban például a közös magyar-román bajnokságban szereplõ magyar csapatok így ugyanazzal a költséggel kétszer annyi fizetést adhatnának a sportolóiknak, mint román vetélytársaik.
- Az igényelt állami támogatást elvileg össze kellene számítani a más forrásból (pl. helyi önkormányzat, minisztériumi keret, stb) igényelt támogatással és az együttesen nem haladhatná meg a költségek egy adott százalékát. Ilyen jellegû összeszámítási mechanizmus szabályozása és ellenõrzése teljesen hiányzik a jogszabályból.
Mire számítsunk akkor?
Maradjunk annyiban, hogy nagyon nehéz tárgyalások várnak a Kormányra, ha az adókedvezményt a jalanlegi formájában valóban végig akarja vinni. Egyedül az utánpótlás-nevelés támogatása lehet egyszerûbb, arra ugyanis elvileg nem vonatkoznának az uniós versenyszabályok, tekintve, hogy oktatási/nevelési támogatásról van szó.
(forrás:orientax.hu)
