Sokan őrültnek, hülyének tartottak, de megérte szerepet vállalnom a női futsalban
2018.02.23 | 08:25
Sokan őrültnek, hülyének tartottak, de megérte szerepet vállalnom a női futsalban Rögtön az elején szeretném leszögezni, hogy kitűnő szinte már baráti kapcsolatban állunk több mint nyolc éve Szabó Lászlóval a Kalafa mindenesével. Ennek ellenére még sosem mondtam meg neki - maximum éreztettük vele-, hogy mennyire becsüljük és nagyra tartjuk azért, amit évek óta a női futsalért tesz. A vele készített interjú azonban arra késztetett, hogy felvállaljuk nyilvánosság előtt is ezt a véleményünket. Laci ugyanis mindenféle anyagi haszon nélkül, nem csekély anyagi ráfordítással versenyezteti klubját a női másodosztályban, ennek ellenére úgy gondolja megérte belevágnia a nagy kalandba. Őrült? Hülye? Mi inkább megszállottnak, a női futsal szenvedélybetegének tartjuk, de ha lenne még 200 ilyen embere a női futsalnak, alighanem világverők lennénk.  A Kalafa idestova nyolc éve szerepel a női NB II-ben, úgy is mondhatnám, hogy nélkületek nincs is 148878_145346768844897_1088428_nmásodosztályú női futsalbajnokság. Érdekelne, hogy a névválasztásnak mi a története?  - A kezdet kezdetén, amikor néhány tatabányai lány Kriszta lányommal megkerestek azzal, hogy szeretnének futball tornákon részt venni. Mivel akkori egyesületükben erre nem volt lehetőség ezért fordultak hozzám. Szívesen támogattam őket ebben. Akkori vállalkozásom a Kalafa-ÉP KFT biztosította ehhez az anyagi hátteret. Így mikor felmerült a kérdés, milyen néven induljon a csapat a Kalafa adódott, mint lehetőség, mindenki egyetértett a választásban. Így lett ismert a Kalafa név, ma már mondhatom országszerte. 27459544_2024738277575143_8741580083503008952_n Hogyan jött az elhatározás, hogy elinduljatok a futsalbajnokságban? - Amikor megalakult a csapat és az egyesület, lentről indultunk. Fejér megyei keresztpálya, majd Komárom megyei ¾ pálya, utána BLSZ ¾ pálya. Ezt követően a létszám emelkedése, tapasztalatszerzés után egy összetartáson jött az ötlet, próbáljuk ki magunkat futsalban is. Jó ötletnek találtuk, tudtam sok ügyes, technikás, gyors játékos van a keretben. Következő szezontól elindult a Kalafa futsalos története, ami a mai napig töretlenül tart.  Könnyű volt a játékosokat a csapathoz csábítani a kezdetekben? - Nem kellett senkit csábítani, hamar összeállt az első csapat, majd mindig volt új érkező. Mindig mondtam, az legyen a játékosunk, aki szeretne ide tartozni, itt játszani. Manapság nehéz vidékre, főleg kis csapatba új játékosokat találni, hisz a fővárosi vagy nagyobb klubok vagy anyagi, esetleg egyéb plusz ígéretekkel, na meg a jobb feltételek miatt viszik a lányokat. Ezekkel nem lehet, nem is akarunk versenyezni. Az első pillanattól kezdve szakosztályigazgatója és edzője is vagy a Kalafának. Rögtön affinitást éreztél az edzősködéshez? - Én lettem az új egyesület elnöke, edzője, mindenese. Igen, éreztem erőt, motivált voltam, hogy jó csapatot, jó közösséget kovácsoljak. Volt pár jelentkező, aki pénzért vállalt volna szerepet, edzősködést, de ez nem egy gazdag klub. Még alakulás előtt végeztem MLSZ D tanfolyamot, szerettem volna tovább képezni magam, de erre sajnos különböző okok miatt nem volt lehetőség. A futsaledzői tanfolyamok mindig szezon közepén voltak. Így választhattam, vagy a csapattal meccseken vagyok, vagy tanfolyam. De nem én vagyok az egyetlen a mezőnyben, aki futsal edzői nélkül ül a kispadon. Nem titok négy lánynak vagy a büszke édesapja, s közülük hárman futsaloznak, s Te vagy az edzőjük is. A lányaid miatt vállaltál szerepet a sportágban? - Ahogy írtad, büszke is vagyok lányaimra. Kezdettől imádták a labdát, családi házban, nőttek fel. Ennek udvarán mindig, ma is találni pár labdát és manapság sem ritka az otthoni foci. Kriszta már az iskolában kitűnt technikai tudásával, így kis korában a helyi utánpótlásban fiúk között rúgta a labdát. Csapatunk alakulásakor minden előzmény nélkül Zita is csatlakozott, majd 15 évét betöltve Klárika is csatlakozott, előtte több évet edzett már a felnőttekkel. Tehát igen, elsősorban lányaim miatt vállaltam és vállalom a mai napig. Meglehetősen jól ismerem gyermekeidet, s imádom mindannyiukat, ugyanakkor azt mondom külön idegrendszer, türelem és sok-sok kompromisszumra van szükség ahhoz, hogy a négy nagy egyéniséget kordában tud tartani.

13239426_1298407783522245_791629967809883620_n

El nem tudom képzelni, hogy edzőként és apaként milyen pedagógiai módszert igényelt-igényel mindez tőled. Beavatnád ebbe olvasóinkat? - Talán ez a legnehezebb kérdés Négy lány, négy egyéniség, négy különböző ember. Persze rengeteg türelemmel, kompromisszummal jár a gyerekvállalás, de rengeteg örömmel, büszkeséggel, élményekkel is amik semmivel nem pótolhatók. El kell fogadni egymást, ne akarjuk megváltoztatni a másikat és szeressük egymást feltétel nélkül. Elmondhatom, részemről ez így működik, persze nem mindig könnyű, de mindent meg tudunk beszélni és töretlen a szeretet, bizalom. Mennyire lehet különválasztani azt, hogy nemcsak az édesapjuk, hanem az edzőjük is vagy? Kihat ez a családi kapcsolatotokra? - Ez nagyon nehéz dolog, próbálom, próbáljuk, de természetesen nem sikerül teljes mértékben, mivel mindennapjaink része lett ez a gyönyörű sportág. Mélyen megérint mindannyiunkat egy-egy győzelem vagy vereség. Óriási szívük van a lányoknak, ami nagy dolog, de ezt csak így lehet, így kell csinálni.

28308784_1817196875006948_1527057792_n

Egy családi ebédnél mennyire téma a futsal? - Mindig előkerül és nem csak ebédnél. Meccsek után pár napig a lejátszott, utána a következő meccs a téma. Megbeszéljük a hibákat, a szép dolgokat, agyalunk a következő feladatokon. A feleséged - akit nagyon becsülök - nagyon ritkán jelenik meg a mérkőzéseiteken. Oka? - Ő nem annyira tudja, akarja beleélni magát a sportba. Nem nagyon örült annak, hogy a lányok egymás után indultak el ezen az úton. Azért néha eleinte megnézte a lányokat, de annyira de annyira izgult, hogy sokszor az előtérben töltötte a legizgalmasabb perceket. Természetesen, mint minden anya, félti a lányait, mert látta, hogy kemény, harcos, hajtós meccseket játszunk.

20729750_1776411235721895_3561023532753483083_n

A Kalafa tudomásom szerint az egyetlen olyan klub az NB-s női bajnokságban, amely mögött sem város, sem klub, sem cég, sem közintézmény, sem alapítvány nem áll és még TAO-ra sem pályázott. Gyakorlatilag egyszemélyben tartod fenn az Egyesületet és rajtad áll vagy bukik az indulás. Anyagilag tehát nemhogy hasznod nincs az egészből, hanem még buksz is rajta. Mégis miért csinálod akkor? Nem is próbáltál segítséget kérni? - Ez valószínűleg így igaz, éppen ezért is lehetek büszke az elmúlt évekre, eredményeinkre, egyáltalán a létezésünkre. Tisztában vagyok a lehetőségeinkkel. Nincs 15 új labdánk, nem tudunk 3-4-5 edzést tartani, nem kapunk buszt az utazásainkhoz és meccspénz sincs a játékosoknak. Ez pedig már sajnos alacsonyabb osztályokban is divat lett. TAO-ra egyszer még székhelyváltozás előtt pályáztunk sikeresen, de annak anyagi megvalósulása - lehet amatőr státuszunk miatt - elmaradt, vagyis ígéret maradt, így számomra óriási csalódás volt. Sok apróbb segítséget kapok barátoktól, családtagoktól, játékosoktól. Haszon? Én sosem vártam hasznot ettől a tevékenységtől! Számomra a lányok fáradt, de boldog tekintete edzések, meccsek után tökéletesen elegendő. Lehet több hasonló felfogású vezető kellene ahhoz, hogy fejlődhessen a sportág, de az egész futballra jellemző, hogy megélhetést keresnek a szereplők, persze vannak kivételek.

26165558_1925013254195025_3036322837478521294_n

Akárhogy is nézzük lányaid sportolására és az egyesület fenntartására a családi kassza kontójára áldozol igen komoly összeget. Nem volt emiatt ebből otthon komoly konfliktusod? - Az a véleményem, lányaim jó helyen vannak ebben a csapatban. Minden nehézség ellenére fejlődnek, eredményesek, egészségesek és boldogok. Ennél több azt hiszem,nem kell és ez minden pénzt megér! Ha mérlegre teszed, hogy mit adott neked a női futsal - gondolok itt a megbecsülésedre és az élményekre- illetve mennyit áldozatot hoztál érte, akkor ki lehet azt jelenteni, hogy megérte belevágnod annak idején a nagy kalandba? - Nem volt egyszerű ez a pár év. Az elején volt, aki 1-2 évet jósolt a Kalafának, ezt jelentősen túlteljesítettük. Néha rezgett a léc, de végül minden nehézséget sikerült megoldani. Nem rövidtávra terveztem és sosem adom fel. Átgondolt döntéseket hozok és azokat végig is viszem. Megbecsülés? Sokan őrültnek, sőt mondhatom, hülyének tartanak. Lehet, de látva a múltat a mostani arcokat a csapatban, bátran ki merem jelenteni: megérte!

Az idei szezonban második helyen álltok, ami azért is csodálatos dolog, mert sokkal erősebb gazdasági háttérrel rendelkező csapatokat győztök le hétről-hétre. Érdekelne, hogy Te vajon miként értékeled az eddigi szerepléseteket és meglepett e téged, hogy ilyen jól fogtok állni a tabellán? - Ha visszanézzük az előző szezonokat, álltunk hasonlóan jó helyen félidőben, aztán lecsúsztunk. Úgy gondolom mostanra olyan a keret, szinte minden játékos több poszton bevethető, a pálya egész területén képes jó teljesítményre. Mindenki tudja a feladatát, küzdünk egymásért, kisegítjük a másikat, mentálisan erősek vagyunk. Elhagytuk a hangulati elemeket, képesek vagyunk egész meccsen fegyelmezettek maradni és maximális koncentrációval végig játszani meccseinket. Ehhez nincs szükségünk pénzre, sem sztárokra. Teljesítményünk alapján nem meglepő a helyezésünk. Ahogy hallom, több csapat, akik mögöttünk állnak több millióból gazdálkodnak évente. Ebből is látszik, nem csak azon múlik. 28059292_1983311718365178_2525933625742615055_nSzenvedő alanyai voltatok annak, hogy az egyik ellenfeletek visszajátszatta NB I-ben szereplő játékosainak egy részét ellenetek és igen súlyos vereségbe szaladtatok bele. Ha rajtad múlna a következő szezonban engedélyeznéd a visszajátszást? - Hiába ilyen rövid az idei bajnoki szezon, még három meccs hátra van. Az egyiken épp az első helyen álló TFSE ellen játszunk. Saját kezünkben van a sorsunk, bármi lehet még a vége. Sajnálatosnak tartom a visszajátszást és rossznak az ezt megengedő szabályt. A visszajátszás eszközéhez nyúló vezetők indokait pedig szánalmas magyarázkodásnak. Azon a meccsen visszaállhattunk volna és akkor biztosan más eredmény születik, de ez az én felelősségem volt. Biztosan változtatnék ezen a szabályon. Felfelé szabadna játszani, hisz menet közben kiemelkedhet egy játékos és az a fejlődését szolgálja, ha magasabb osztályban is kipróbálhatja magát. De ez a vereséggel végződő meccs, senki fejlődését nem szolgálta! Talán azért is van két osztály, hogy minden csapat és játékos megtalálja ebben a helyét. Ha nem, akár lehetne egy osztályú a bajnokság. Tóth László a Rubeola FC Csömör edzője kritikával illette a mostani versenykiírást, hiszen a bajnokság március végi zárása és az új bajnokság első fordulója között eltelik közel 6 hónap. Te mit gondolsz erről? Mit fogtok csinálni fél évig? - Tóth Lacival jó kapcsolatban vagyunk, még ha nem is mindenben egyezik a véleményünk. Ebben a kérdésben azonban mindenképp. Sajnálom, hogy a szezon eleji sorsoláson, megbeszélésen nem tudott ott lenni, így Szamosi Csabával emeltünk szót a mostani versenykiírás miatt, ami jelentős visszalépés az előző évhez képest. A magyarázat, hogy azért kevesebb a meccsnap, mert több a jelentkező csapat……na ez számomra ma is meglepő. Nagypályás csapatoknak biztosan előnyös, hiszen a kinti szezon kezdésre vége a futsal bajnokságnak. Csak felmerül a kérdés, hol vannak itt a futsal érdekei? Nem kellett volna megkérdezni a résztvevő csapatok vezetőit? Mindenesetre tehetetlenek voltunk sajnos, azt a tanácsot kaptuk, szervezzünk tornákat a kieső hónapokban! Remélem azok, akik illetékesek, tehetnek valamit jobban figyelembe veszik a jövőben a női futsal érdekeit. 19225637_1342360029182458_4590279088690855622_n Miként látod a női szakág jövőképét? Mi úgy tudjuk az NB I-s indulása több csapatnak is több mint kérdéses, s az NB II-ben is történtek visszalépések. Megállítható ez a folyamat vagy hozzá kell szokni ehhez? - Nem túl rózsás a helyzet. Úgy látom, helyben járás, vagy inkább visszalépés tapasztalható, mint azt az előzőekben elmondtam. Ami pozitívum, lesz végre női válogatott. Az a véleményem, minden inkább a nagypályás labdarúgásról szól és annak kedvez. Az a szabály is érdekes, hogy futsal NBI-ben szabályozva lett az NBI nagypályások játéka, NBII-ben azonban szabadon játszhatnak. Pedig emlékszem, elhangzott, hogy az osztálykülönbségeket meg kell szüntetni. A visszajátszás lehetősége sem erre mutat, egyenlőtlenségeket okoz. Amiket tapasztalni lehet mindkét osztályban, levonulás a pályáról, hamis sportorvosik, lerövidített meccsek, alkalmatlan játékterek, ki nem állás, halasztgatások, na meg a visszalépések! Ezek kaotikussá, tervezhetetlenné, komolytalanná és nevetségessé teszik a bajnokságokat. S mindezt bármiféle következmény nélkül megtehetik olyan egyesületek, akik TAO pénzek millióiból fedezik költségeiket. Sokkal következetesebben kellene kezelni az ilyen negatívumokat, mert rossz fényben tüntetik fel ezt a sportágat. De nálam jóval rátermettebb emberek irányítják a dolgokat. Szurkolok ennek a gyönyörű sportágnak, hogy elismertebb, támogatottabb jövője legyen, hiszen rengeteg embert tehet élményekben gazdaggá.

 - Simonyi András -

 

Címkék

Hírdetés

Videók

Futsal EB-selejtező: Magyarország - Montenegro
2024.12.11 | 11:05
Franciaország-Magyarország U19
2024.12.05 | 15:53

Tabellák

HASONLÓ HÍREK

2024.12.11 | 15:30
Férfi válogatott
2024.11.01 | 08:45
2024.10.16 | 10:08
Női válogatott
2024.10.12 | 09:46
2024.10.06 | 20:15
2024.10.05 | 19:00
Támogatóink

Partnereink