Egy év elején megjelent cikket tárunk olvasóink elé, melyben szélesíteni szeretnénk a látókört, miképpen is gondolkodunk, gondolkodnak a futsalról, labdarúgásról.
Futsal és/vagy kispályás labdarúgás?
A kérdésre nehéz pontos választ találni, hiszen miközben a két sportág egymás mellett békésen is megél, valójában elõbbi népszerûsége elképesztõen nõ.
Európában már egyértelmû a futsal gyõzelme, miközben ezzel egyidõben fokozatosan háttérbe szorul, sõt néhány országban szinte teljesen megszûnt a nálunk még roppant népszerû kispályás labdarúgás.
A kispályás labdarúgásban nincs felmenõ versenyrendszer, nem szerveznek világversenyeket, ezért a szabadidõsport kategóriába tartozik. Ugyanakkor a futsalt évtizedekkel ezelõtt felkarolták a nemzetközi labdarúgó szervezetek és így komoly versenysportként kezelik.
Ami tény: a futsal hazai hódítását egyértelmûen akadályozza a létesítményhelyzet. Ezt a sportágat ugyanis, mint a nevében is jelzi, teremben játsszák és ez egyfelõl alaposan megnöveli a mérkõzések költségeit, másfelõl helyhiány miatt megnehezíti a szervezést. Arról nem beszélve, hogy a kispályás fociban öt, míg a futsalban négy mezõnyjátékos van egyszerre egy csapatban a pályán. Vagyis utóbbi esetben nagyságrendekkel többet kell futni, tehát a futsal egyeduralma a nálunk megszokott kocogós, öreguras kispályás futballisták teljes kikopásával járna.
- A Magyar Labdarúgó Szövetség nem foglalkozik a kispályás focival - állapította meg Hamar László, a megyei szövetség elnöke. - Ugyanakkor úgy tartják, hogy a futsal elterjesztését az alapoknál kell kezdeni, tehát az iskolai testnevelésben. Sajnos a kispályázáshoz ma már annyi indulat, feszültség, rossz vélemény és olyan brutalitás is társult, ami nehezen feloldható. Ezért is tartom ésszerûnek a futsal bevezetését, ahol a szabályok szinte lehetetlenné teszik az említett durvaságokat, arról nem beszélve, hogy nagyságrendekkel dinamikusabb, látványosabb, gyorsabb változata ez a focinak. Érdekes vetület az is, ha megnézzük: kik kispályáznak. Általában levitézlett, kiöregedett, egykori nagypályás labdarúgók uralják ezt a tömegsportágat, mellettük pedig olyan fiatalok, akiknek még javában a nagypályán kellene futballozniuk. Nem véletlen tehát a tiltakozás, ami olyan heves, hogy például az egyik évben a téli terembajnokságot futsal szabályokkal írtuk ki és teljes volt az érdektelenség. Azt gondolom, hogy erõszakosan nem kell terjeszteni a futsalt, de mindent meg lehet tenni azért, hogy apránként, a mai korosztály kiöregedését követõen, átvegye a fõszerepet a teremlabdarúgásban. Bízom benne, hogy a hazai rendezésû Európa bajnokság a futsalra irányítja a figyelmet, nem véletlen, hogy elkelt az összes belépõjegy. A magyar válogatott pedig, amely egyértelmûen erõn felül teljesít, jó szerepléssel szerez majd további híveket a futsalnak.
A Balatonfüredi Kispályás Labdarúgó Szövetség vezetõje, Mezõ Béla szerint itt az ideje, hogy szûkebb térségünkben is meghonosodjon a futsal. Ez ügyben a szervezet nagy lépést tett, hiszen õsszel segédkezett Veszprém megye elsõ hivatalos futsal csapatának megalakulásában.
- A kispályás labdarúgás óriási népszerûségnek örvend és évtizedek óta egyeduralkodó, a futsal pedig most kezd nálunk kifejlõdni. Amikor 1996-ban hazaérkeztem az Európa-bajnokságról, próbálkoztam a négy plusz egyes játék bevezetésével, de nagy ellenállásba ütköztem: túl sokan vagyunk, nem bírjuk az iramot. Azóta, hogy megalakult az elsõ együttes, számos helyrõl kapok megkeresést - mondta a 14 évvel ezelõtti Ebn bronzmérkõzésén (is) bíráskodó sportvezetõ, aki hozátette: eddig rajta kívül egyetlen futsal játékvezetõ sem volt a megyében, de az egyszemélyes lista hamarosan bõvül, hiszen a közeljövõben induló tanfolyamra 16 nagypályás sípmester jelentkezett.
Mezõ Béla hangsúlyozta: õ a sportág mindkét változatát támogatja. A jövõ a futsalé, de a kispályás labdarúgástól külön kell választani. Elõbbi profi, szervezett versenyeztetéssel mûködhet, míg az öt plusz egyes verzió szabadidõs tevékenységként állja meg a helyét. Így egyik sem zárja ki a másikat.
Veszprém megye elsõ hivatalos futsal-együttese a tavalyi évben nyár végén alakult meg. Volt játékos-edzõje, Kénoszt Ferenc a labdarúgás mindegyik változatát kipróbálta és máig ûzi is.
- A futball különbözõ változatai remekül megférnek egymás mellett, nyugodtan lehet egyszerre nagy- és kispályán játszani. Én csak javasolni tudom a futsalt, fõképp a fiataloknak, akiknek a sportág ezen változata kiváló lehetõséget ad technikájuk csiszolására. Úgy érzem, hogy megmozdult valami Magyarországon, mi is szeretnénk a futsalt minél szélesebb körben elterjeszteni itt a térségben. Célunk az, hogy bevigyük az iskolákba, ahol utánpótlásnevelõ bázisokat hoznánk létre - jelentette ki a korábbi kilencvenötszörös futsal-válogatott játékos.
A megye nagyobb városaiban évrõl évre tavaszi-õszi ritmusban bonyolítanak le kispályás bajnokságot. Veszprémben a legnépesebb a mezõny, 114 együttessel, Várpalotán, Pápán, Ajkán három, Balatonfüreden és Tapolcán két, míg Zircen egy osztályban csatároznak a résztvevõk. Várpalotán, Ajkán, Füreden télen teremben is küzdenek a csapatok.
Érdemes tudni, Pápán és Zircen a felnõtteknél kispályás szabályok szerint játszanak a teremkupákon, de a fiatalok a megyei viadalokon futsaloznak. Füreden szerettek volna áttérni a futsalra teremben, ám az együttesek leszavazták a változtatást. Ajkán azt mondták, szeretik, ha a csapatok futsal labdával játszanak, azzal nem lehet olyan kárt okozni, mint a hagyományossal.
naplo-online.hu
(Fotó: Penovác Károly)
