Megkérdeztük a női döntő csapatainak edzőit, Dombó Jánost, és Micskó Márkot, hogy mit gondolnak egy nappal a mérkőzés után. Mellette megmutatjuk Czakó Balázs képeit, amelyet a döntőről készített a Szekszárdról érkezett fotós.
Micskó Márk: – Nem sikerült, de Lányaim így is győztesen távoztak. Még szoknunk kell az ilyen téttel bíró mérkőzéseket, ebben sajnos még nincs tapasztalatunk. A nagyobb rutinnal rendelkező Astrának, és Dombó Jánosnak természetesen gratulálok a győzelemhez. Pár hét múlva ez az ezüst is szépen fog csillogni, de most nagyon szomorúak a Lányaim. Az élet megy tovább, jövőre megpróbáljuk újra. Innentől csak a bajnokságra fókuszálunk, szeretnénk ott is minél előkelőbb helyen végezni! Köszönjük annak a rengeteg szurkolónknak a biztatást és szeretetet, akik elkísérték a csapatot, és sajnáljuk, hogy nem sikerült.
Dombó János: – Nagyon nehéz úton jutottunk el a kupa megvédéséhez, hiszen már a nyolc között is a felsőházas DVTK-t kellet legyőznünk Miskolcon, az elődöntőben pedig a kiváló ukrán válogatottakkal teletűzdelt Tolnát kellett óriási csatában legyőznünk. A döntőben a szombati mérkőzéstől nagyon fáradtan kellett pályára lépnünk. Talán sikerünk értékét növeli az is, hogy évről-évre új csapatot kell építenünk, ráadásul most még Szabó Bogi hiányát is el kellett viselnünk, aki gyermekáldás előtt áll. Csak a legnagyobb elismerés hangján tudok beszélni egy Nagy Anett, egy Gál Timiről, akik példamutató alázattal játszottak, de ezt elmondhatom az egész csapatról. Köszönöm a szakmai stáb munkáját is, akik nagyon nagy segítséget nyújtottak a játékosok felkészítésében, regenerálásában. A Szekszárdnak, mint méltó és nemes ellenfélnek pedig gratulálok és biztos vagyok benne, hogy még sok örömet fognak okozni nagyszerű szurkolótáboruknak.
