Téged jól motivál az edződ?
2017.06.19 | 08:43
Bernhardt-Torma Noémi sportpszichológus, az ELTE PPK Pszichológia Doktori Iskolájának hallgatója doktori disszertációját a sportmotiváció témakörében írta. Honlapunkon keresztül a futsalosok is részt vettek egy kérdőív hazai adaptálásán, mely azt vizsgálta, milyen motivációs környezetet teremt az edző a csapatában, Téged jól motivál az edződ? címmel.
Az anyag elkészült, és Noémi a következő üzenetet küldte számunkra:
Kedves Futsalosok!
Ismételten köszönöm a segítséget! Készítettem egy rövid összefoglalót az eredményekről, ami talán érdekes lehet.
Az alábbiakban adjuk közre az elkészült anyagot:
Visszajelzés az edzők által teremtett motivációs környezet kutatás eredményeiről
Kutatásunk célja elsősorban a Sport területén észlelt motivációs környezet-2 (PMCSQ-2) kérdőív új magyar változatának vizsgálata volt. A kutatás során 3 kérdőív került felvételre: egy, mely a sportolók motivációs irányultságát, egy mely az edző által teremtett motivációs környezetet és egy, mely a csapattagsággal kapcsolatos elégedettséget volt hivatott mérni.
Az eredmények egybecsengenek a korábbi külföldi tapasztalatokkal, melyek szerint a PMCSQ-2 kérdőív egyes alskálái megfelelően, mások azonban kevésbé jól mérnek, így a továbbiakban a tapasztalatok levonása alapján lehetőségünk lesz a kérdőív továbbfejlesztésére.
A kitöltők összetétele ugyanakkor lehetőséget kínál számunkra arra, hogy bizonyos összefüggésekre, sportágak közötti különbségekre rávilágítsunk. Fontos megjegyezni azonban, hogy mintánk meglehetősen kicsi és korántsem reprezentatív, így messzemenő következtetéseket az eredményekből nem lehet levonni.
Leíró adatok
A végső elemzésbe 201 csapatsportágat űző 18 év feletti sportoló válaszait vontuk be.
A kitöltők 71,1%-a volt férfi, átlag életkoruk 25,1 év, sportág szerinti eloszlásuk a következőképp alakult:
A sportolók nagy része másodosztályú bajnokságokban játszik (47,3%). Két sportág a vízilabda és a röplabda esetében a kitöltők között több válogatott szintű játékos is szerepelt, így e két sportág kitöltői összetétele némiképp eltért a többitől.
A sportolók motivációs irányultsága:
A TEOSQ kérdőív kétféle motivációs irányultságot hivatott mérni. Egyfelől egy feladatra irányuló orientációt, mely tulajdonképpen azt fejezi ki, hogy a játékos mennyire érzi úgy, hogy számára az elsődleges motivációt önmaga fejlesztése, képességeinek csiszolása, újabb és újabb játékelemek, taktikai, technikai húzások elsajátítása, a játék örömének megélése adja. Másfelől az ego orientációt, mely esetben a motivációs bázis abból származik, hogy másokhoz viszonyítva hogy teljesít. Jobb tud-e lenni a többieknél, ő szerzi-e a legtöbb gólt/pontot…stb.
Az elméleti elképzelés és a kutatási tapasztalat szerint az előbbi orientáció hosszú távon jóval sikeresebb, magasabb fokú elköteleződést, együttműködést, szorgalmat, elégedettséget és jobb teljesítményt eredményez.
Az alábbi grafikon azt ábrázolja, miként vélekedtek az egyes sportágak kitöltői saját motivációjukról. Ahogy láthatjuk a feladat orientáció minden sportág esetében erőteljesebbnek bizonyult. Jelentős statisztikailag is kimutatható különbség a sportágak között a motivációs orientációban nem jelentkezett.
Az észlelt motivációs környezet:
A kérdőív elsősorban azt méri, hogy az edző milyen motivációs környezetet teremt a sportolói számára. Ugyancsak a fent említett két irányultsággal dolgozik, azonban mindegyik esetében további 3-3 alskálát különít el.
A Feladat orientált környezet megteremtésének ismérvei:
- a kooperatív tanulás fontosságának kiemelése, azaz, hogy a játékosok egymást segítve, támogatva lépjenek tovább a fejlődés útján, a csapategység hangsúlyozása válik fontossá.
- a csapattagok egyenkénti fontos szerepének hangsúlyozása, azaz, hogy mindenki hasznos szerepet tölt be a csapatban, mindenkire szükség van. Ez magába foglalja az egyenlő, megkülönböztetés nélküli bánásmódot is a játékosok között.
- a fejlődésre törekvés hangsúlyozása, azaz a fókuszban a képességek fejlesztése áll, az önmagukhoz mérten történő folyamatos előrelépés az eredmények hajszolásával szemben.
Az Ego orientált környezet megteremtésének ismérvei:
- a játékosok büntetése, leteremtése hibázás esetén, ami miatt bennük félelem alakul ki
- egyenlőtlen bánásmód a játékosokkal szemben, mely elsősorban teljesítmény alapú. A sok gólt/pontot szerző játékosok kiemelése/ sztárolása, a kevésbé tehetségesekre fordított kevesebb figyelem…stb.
- a csapattagok közötti rivalizálás szítása, főként azzal, hogy a figyelmet, dicséretet csak a jó eredményt elérő játékosok kapnak, nem az erőfeszítés, hanem az eredmény kerül a fókuszba
A kutatási tapasztalat alátámasztja az elméleti elgondolást, miszerint az edzőnek fontos szerep jut abban, hogy hatással legyen játékosai motivációjára azáltal, hogy milyen motivációs környezetet teremt számukra. A feladat orientált környezetben a sportolók is valószínűbben alakítanak ki feladatorientált nézőpontot. Magabiztosabbak, elégedettebbek, szorgalmasabbak és sikeresebb sportolók válnak belőlük
A grafikonon jól látható, hogy itt is szépen elkülönülnek egymástól a két irányultság alskálái. Örömteli hír, hogy a kitöltők úgy ítélték meg edzőik erősebben képviselik a feladatorientált szemléletet, mint az ego központút.
A sportágak között azonban itt már találhatunk statisztikailag is jelentősnek tekinthető eltérést, hiszen az Amerikai futball élen jár mindhárom feladat orientált jellemző esetében, míg láthatjuk, hogy viszonylag alacsony pontokat ér el az ego orientált jellemzők esetében.
A sportág profilja a Futsallal, Labdarúgással és Floorballal rokon, míg a többitől különbözik.
(Az alábbi két grafikon ugyanazt az eredményt ábrázolja a tengelyek felcserélésével).
Végül a kitöltők nagy része elégedett volt jelenlegi csapatával, az abban betöltött szerepével. A sportágak között jelentős különbségek nem mutatkoztak, csupán a legelégedettebb Amerikai futballisták és a legkevésbé elégedett röplabdázók között számottevő a különbség.
Végül pedig elmondható, hogy a szakirodalomban leírt összefüggést jelen vizsgálatunkban is megkaptuk. Azok a sportolók, akik az edző által teremtett motivációs környezetet a fejlődést hangsúlyozó, feladatorientáltnak észlelik nagyobb elégedettségről számolnak be és magasabb pontszámot érnek el a saját motivációjukat mérő feladat-orientált skálán, míg a környezetet az eredményt hangsúlyozó, ego orientált nézőpontúnak észlelők alacsonyabb elégedettségi szintről számolnak be és valószínűbben jellemző rájuk az ego orientáció.
Jelen vizsgálat keresztmetszeti jellegénél fogva ugyanakkor csak az együttjárásokat hivatott leírni, ok-okozati viszony feltárására nem alkalmas.
(A kérdőívek tételeit a játékosok minden esetben 1-5-ig pontozhatták, a grafikonokon az egy skálába tartozó kérdések átlagértékei láthatók, melyek így szintén 1 és 5 között változhattak.)
Ismételten köszönöm a segítségüket!
Bármilyen kérdés kapcsán, kérem, keressenek a tormanoja@gmail.com e-mail címen. Kutatásunk következő lépéseként javítjuk és bővítjük a kérdőív kevésbé jól működő kérdéseit, majd ezt követően egy nagyszabású felmérést tervezünk az utánpótlás korosztály körében. A kérdőív formáját edzői önkitöltős változattal és az egyéni sportágakban is alkalmazható változattal bővítjük, így még szélesebb körben tesszük lehetővé az alkalmazását. Továbbá lehetőségünk nyílik megvizsgálni és összevetni az edzői viselkedést és annak észlelt jellemzőit az edzői és a játékosi oldalról is, mely felmérések várhatóan izgalmas eredményeket tartogatnak. Amennyiben Ön vagy csapata szívesen részt venne a felmérés folytatásában is, kérem, keressen meg a fent megadott e-mail címen. Üdvözlettel: Bernhardt-Torma Noémi Sportpszichológus
