Wilco Van Bureen irányítja az utánpótlás válogatottak szakmai munkáját, a szintén holland Jámbor László lett az MLSZ futballfejlesztési igazgatója."Szükség van a külföldi szakemberek importálására a szakmai munka javítása érdekében"-nyilatkozta Kisteleki István az MLSZ elnöke, aki ezzel indokolta a holland szakemberek kinevezését!
Ezzel szemben mi a helyzet a magyar futsallal? Kozma Mihály a férfiválogatott edzõje, szintén õ a futsal edzõképzés vezetõje, egykori segítõje és barátja Tóth Károly lett a nõi válogatott, míg a jelenlegi pályaedzõje lett az U21-es futsalválogatott trénere.
Mi következik ebbõl? A magyar futsalban minden rendben van, nincs szükség külföldi edzõkre, mindent rá lehet bízni Kozma Mihályra, õnélküle el sem lehet képzelni semmit a sportágban.
Nem is lenne baj vele, ha az eredmények azt mutatnák futsalnagyhatalom vagyunk, a világ a magyar futsal csodájára jár, világszerte hívják edzõinket külföldi elõadásokat tartani stb.. Csak sajnos nem ez a helyzet. a valóság azt mutatja valamit nagyon elrontottunk. Manapság már Izrael, Szlovénia, Szlovákia és Csehország is gyõzni jár Magyarországra, sajnos már azok is megvernek minket, akikrõl eddig azt hittük rosszabbak nálunk. Ennek ellenére az egyre rosszabb eredmények ellenére ki az, aki érinthetetlen a magyar futsalban? Kozma Mihály, akinek gyakorlatilag tejhatalma van a Szövetségben! Azt csinál, amit akar! Nagyon érdekes ez, hiszen az MLSZ egy U19-es EB bronzérem után is képes volt megválni egy Sisa Tibortól, de ugyanígy elbocsátottak több sikeresnek mondható utánpótlásedzõt, felnõtt kapitányt, de váltottak a nõi nagypályás válogatottak szövetségi edzõit illetõen is, ahogy az edzõképzés vezetõit (Mezey majd Bicskei) is elbocsátották.
Lehet vitatkozni azon, hogy jó döntés volt-e vajon ennyi szakembertõl megválni, de abban biztos vagyok az MLSZ vezetõit a jó szándék, az elõrelépés lehetõsége motiválta, amikor ezeket a határozatokat meghozta! A futsalhoz viszont nem nyúltak. Két lehetõség van: az egyik, hogy úgy látják, a sportágban nálunk minden kiválóan mûködik ám ezt a lehetõséget kizárhatjuk, ugyanis bajnokcsapatunk mostanában gyakorlatilag az elsõ selejtezõkörben kiesik a BL-ben, válogatottunk pedig egyetlen világversenyre sem jutott ki az elmúlt években. Nem nõtt, sõt inkább csökkent az NB-s bajnokságban szereplõ csapatok száma és sajnos a fiatal tehetségek sem kopogtatnak nagy számban a válogatott körül, továbbra sincs komoly konkurenciaharc a válogatottba kerülést illetõen. Amennyiben a válogatott elsõ sorába tartozó játékosok közül ketten visszavonulnak még hátrébb fogunk zuhanni a ranglistán. Mindez azt mutatja a magyar futsal visszaesõben van, még a legnagyobb optimisták is legfeljebb azt tudják mondani szinten tartás folyik manapság nálunk, de elõrelépésrõl nem beszélhetünk.
Az elõrelépéshez meggyõzõdésem a külföldi szakemberek behozatala segithetne. Õnekik kellene összeállítani a magyar edzõképzés anyagát, nekik kellene irányítani a magyar válogatottakat utánpótlás és felnõtt szinten is. Jól látszik a magyar edzõk jelenlegi felkészültségi szintjén elértük a maximumot.Ez elég volt ahhoz,hogy egyszer kijussunk az EB-re de most amikor egyre több országban veszik komolya(bba)n a futsalt,kezd elmenni mellettünk a világ,ezen kell változtatni és elsõsorban a szakemberképzést kell javitani.Nem hiszem,hogy ma bármelyik olasz,spanyol,brazil,holland futsalcsapat magyar edzõt kívánna szerzõdtetni a kispadra,erre maximum a román klubcsapatok vetemednének.De hiszem,hogy egy szakmailag felkészült,motivált,megfizethetõ olasz,spanyol,brazil,holland stb. szakember nagy lökést adna a sportágnak. Elsõsorban az edzõképzésben tudnának segíteni és persze a válogatottaknál is. Amennyiben ez bekövetkezne a válogatottaknál a külföldi szakemberek mellé fiatal, tehetséges magyar futsaledzõket kellene pályaedzõknek alkalmazni, akik rengeteget tanulhatnának elméletben és gyakorlatban is a fejlettebb futsalkultúrában edzõdõ szakemberektõl. Nem kell félni az újtól, tanulni nem szégyen a jobbaktól. Igaz ehhez kellene a felismerés, hogy szakmai megújulásra van szükség, idegen országból jövõ szakemberek segítségével. Kozma Mihállyal eljutott egy bizonyos szintre a magyar futsal de azt látni lehet, innen már nem tud elõrelépni vele. Ezek után vagy elfogadjuk, hogy ennyit tudunk és ez a csúcs vagy új irányvonalat kap a magyar futsal más szakember (ek) irányításával, aki véleményem szerint fejlettebb futsalkultúrájú országból kellene, hogy érkezzen.
A magyar futsal másik nagy problémája, hogy a Kozma Mihály korszakban nagyon sok ember jól érzi magát, mert be van betonozva a helye, sokat utazhatnak a nemzeti csapattal és jól meg is tudnak élni a futsalból ezáltal. Nekik nem érdekük a változás, õk azok, akik mindenféle változás ellen vannak. Õk túlélésre játszanak erre nagyon jól ráérzett Kis János is. Nem véletlenül írtam, hogy õ is. .A mostani bajnokságban több mérkõzésen is hallottam klubvezetõktõl, hogy mennyire igaza van Kis Jánosnak, de ha õk ezt a véleményüket nyilván felvállalnák, nem hívnák be egy játékosukat sem a válogatottba. Nos, ezek a vezetõk, akik véleményüket nem vállalják fel, okozzák a legnagyobb károkat a sportágnak, hiszen hallgatásukkal voltaképpen azt érik el, hogy nem tud a sportág elõrelépni, hiszen a jelenlegi irányítók úgy érzik, csak Kis János érzi úgy, hogy nem haladnak jól a dolgok. Pedig a futsal több meghatározó személyiségével beszélgetve én úgy gondolom, nagyon sokan vannak János mellett. Nyilván a visszajelzések alapján ezt õ is érzi, különben nem jelentkezne idõrõl-idõre jobbító szándékú irásaival. Csak a saját maga szórakoztatására biztosan nem irna. Jobbitó szándékút írtam nem véletlenül, hiszen megdöbbenve tapasztaltam, hogy Kozma Mihály és az õt mindenben támogató baráti köre (pl.Tóth Károly) szinte személyes sértésnek veszi, ha valaki nem úgy gondolkodik, ahogy õk és másként csinálná a dolgot, ahogy imádott edzõjük. Ez nagy baj. Meggyõzõdésem, hogy az olyan építõ jellegû kritikákra, amit Kis János megfogalmaz, igenis szüksége van Kozma Mihálynak éppúgy, mint a magyar futsalnak. Olvastam Tóth Károly honlapján Kis Jánosnak irt válaszát, hát mit mondjak.. Az egész nem más, mint egy ember sárba döngölése, sértegetése. Nem cáfolta tényekkel egyik megállapítását sem Kis Jánosnak csak személyeskedésrõl szól az egész. Csodálkozom, hogy az MLSZ elmegy szó nélkül amellett, hogy alkalmazottjuk ilyen stílusú cikket ír kollégájáról, ez az egész Szövetségre rossz fényt vett.
Az én felfogásom szerint a Kis János által felvetett problémák és azokra való megoldás fejtegetése sokkal inkább szolgálja a futsal ügyét, mint a Tóth Károly féle gyalázkodó irás. Lehet, egyedül vagyok ezzel a véleményemmel, de ez esetben a hiba talán nem az én készülékemben van.
Szeretném jelezni jómagam nem vagyok ,sem Kozma Mihály, sem Kis János mellett engem kizárólag a futsal érdekel. A futsal, amelyet akkor sem azonosítanék ezzel a két szakemberrel, ha kétségkívül, két meghatározó edzõrõl és karakterrõl van szó. Kérdezem, én miért nem Kozma Mihály válaszol Kis János írásaira miért a szövetségi kapitány udvartartásából valaki?! Nehéz elképzelni, hogy Tóth Károlyt és társait érdekli Kis úr írása, Kozma urat viszont nem! Pedig szerintem a sportág szerelmeseit jobban érdekelné, ha a címzett válaszolna az írásokra, nem feledve persze azt sem, hogy igenis fontos, hogy a többiek is miként vélekednek róla.
Kis János eddigi utolsó cikke is engem különösen elgondolkodtatott, különösen, amikor az edzések elmaradozásáról tett emlitést. Megdöbbenve olvastam a futsal-hungary oldalon a brazíliai túráról irt beszámolóban azt, hogy a magyar válogatott naponta 2 és felet edz. Hölgyek-úrak azt hittem erre majd olvasók tucatjai fognak felháborodásuknak hangot adni, de nem így lett. Pedig szerintem valahol botrányos, hogy a válogatott ahelyett, hogy a tornával foglalkozna és az ellenfelekkel, inkább edzõtáboroznak, mintha Magyarországon nem lehetne tréningezni. Nálunk talán nincsenek, olyan csarnokok ahol lehetne edzéseket tartani? Tudomásom szerint még vannak, nem bontották le õket. Mi mégis Csömör, Gödöllõ, Üllõ és egyéb edzésre alkalmas helyszínek helyett Brazíliába utazunk edzést tartani. Ez arra utal, hogy a futsal bizottság valamit nagyon rosszul csinál. Meggyõzõdésem szerint a válogatottnak itthon kellene akár hetente edzéseket tartani és külföldre kizárólag tornákra utazni. Sajnos a futsal bizottság a nõi válogatottat is rosszul menedzseli. A lányoknak tavaly összesen egy mérkõzést kötöttek le (meg is vertük Csehországot) majd megígérték nekik, hogy idén sok mérkõzés és edzés lekötésére lesz lehetõség! Ehhez képest júniust írunk, ennek ellenére idén edzõmeccs nem volt és edzés is körülbelül három vagy négy. Hozzáteszem a tréningekre az utazási költségeket a játékosoknak maguk kellett állniuk, többnyire a klubok fizették ki helyettük. A lányok napidíjat sem kapnak. Pedig semmibõl nem állt volna megkérni egy fiúcsapatot, hogy legyenek edzõpartnerei a tehetséges játékosokból álló nõi válogattunknak. Sajnos ezt sem tudták megszervezni a futsal bizottság tagjai.
Nem értem a futsalban dolgozó szakemberek miért csak a honlapokon üzengetnek (némelyek sértegetnek) egymásnak, miért nincsenek szakmai napok ahol az érdekeltek elmondhatnák egymásnak sérelmeiket és ahol kibeszélhetnék bánatukat-örömüket és a futsallal kapcsolatos elképzeléseiket. Talán a szakmai napokon sokkal közelebb kerülhetnének egymáshoz azok az edzõk, akik a jelek szerint évek óta nem vagy csak alig beszélnek egymással. Bármennyire is úgy gondolom, hogy nem csak Kis Jánosból és Kozma Mihályból áll a futsalunk luxusnak tartom, hogy két ilyen kaliberû edzõ nem is beszél egymással. Pedig a válogatott érdeke megkívánná, hogy folyamatosan tartsák egymással a kapcsolatot, hogy tisztában legyenek egymás munkájával és eszmét is tudnának cserélni. Kis János megírta, õ nem magát szeretné szövetségi kapitánynak, így nem érheti az a vád, hogy Kozma helyére tõr.
Nagyon sajnálatosnak tartom azt is, hogy a Brazíliába és egyéb külföldi túrákra utazó magyar küldöttségben nem kap helyett soha magyar futsalban dolgozó klubedzõ, akiktõl így elveszik a külföldi tapasztalatszerzés lehetõségét. Minden túrára általában ugyanazok a kísérõk utaznak, ami nekik biztosan jó és hasznos, de a magyar futsalnak nem az.
Más téma. Edzõképzés! Hogy szükség van rá az nem kérdéses ebben minden érdekelt egyetért. Az is ténykérdés a világon csak mi magyarok engedjük, hogy olyan edzõk ülhessenek a kispadra, akik egy hónapos tanfolyamon tudnak edzõi diplomához, szakmához jutni. Amennyiben a mi futsalsikerünkrõl szólna, a sportsajtó nem zsörtölõdnék, de így azt hiszem sikerült komolytalanná tenni a futsalszakemberképzést, ami azért nagy baj mert a tanfolyamról kikerülõ „szakemberektõl" várjuk, hogy kineveljék a jövõ sztárjait! Az, hogy ehhez némi szaktudásra szükségük lenne erre nem gondoltak a tanfolyam megszervezõi, szemük elõtt kizárólag a tanfolyamokból befolyó 45 ezer Ft-ok lebegtek. Jellemzõ, hogy amikor Kis János egyik cikkében szóvá tette az aggályait az egy hónapos tanfolyammal kapcsolatban, ismét megjelentek a futsal-hungaryn az olyan írások, hogy Kis Jánosnak semmi sem jó, pedig õ csak azt akarta, hogy normális tanfolyamon jussanak edzõi diplomához az edzõk, ha már egyszer Spanyolországban három év kell minimum ugyanahhoz, ami nálunk egy hónap alatt megvan. Kérdezem én, a spanyolok a hülyék, hogy az õ trénereiknek 36-szor hosszabb idõ kell az edzõi papírhoz? Aki erre igennel felelne, javaslom, nézze meg a két válogatott közti különbséget!
100 szónak is egy a vége, elképzeléseim szerint a sportág nem engedheti meg magának, hogy Kis János -akit minden lelkesedése ellenére nem tartom tévedhetetlen embernek, igaz ezt õ soha nem is állította magáról-karakteres véleményét, ami a futsal érdekében-és nem ellene, ahogy azt egyesek terjesztik-a cikkeiben megfogalmazz, csak úgy lesöpörjék az asztalról az illetékesek. Ennél ezek az írások sokkal, de sokkal értékesebbek. Hiszem, hogy nem csak én látom ezt így!
(u.i: Többen megkérdezhetik miért hivatkoztam ennyiszer hosszú írásomban Kis Jánosra. Véleményem szerint a futsal.hu és futsal-hungary.hu honlapon megjelent cikkek közül szinte csak az õ írásaiban véltem komoly elképzelést, stratégiát felvázolni! )
Remélem írásommal nem untattam az olvasókat!
Üdvözlettel: Simonyi András (Üllõ nõi futsalcsapatának megbízott menedzser-igazgatója)
