Számos alkalommal kértem olvasóinkat írjanak a futsalról. Az elõzõ cikkben Simonyi András levelét tettük közkinccsé, de emellett sem megyek el szó nélkül. Nem vagyok tiszteletlen, nem vagyok türelmetlen. Viszont azt a látszatot sem kívánom kelteni az olvasókban, hogy a futsalban csak viták vannak.
Megtehetném, hogy nem teszem ki Simonyi András véleményét a honlapra, mert nem értek egyet a benne foglaltakkal, de nem ezt teszem, mert igenis azt vallom, legyen vita. Jöjjön elõ ilyen nézet is, meg olyan nézet is, s a végén a többség döntse el, melyik mellé lehet felsorakozni. Így én is leírom az enyémet.
Az ok adott: A megállapítások téves elemzésen alapulnak.
Simonyi András gondolkodásmódja megjelenik a noilabdarugas.hu fórumaiban is, s onnan is ez tükrözõdik vissza. Nem vitatom jó szándékát, de a következõket mindenképpen tisztába kell tenni:
A Magyar Labdarúgó Szövetség elsõdleges feladata egyszerûen megfogalmazva a magyar labdarúgás versenyrendszerének és a nemzeti válogatottak menedzselése.
Mondhatjuk azt, hogy az összes többi a klubokra hárul. Persze a klubok kérhetik a szövetség segítségét, s a klubok négyévenként tisztségviselõk választásával értékelik a szövetség munkáját.
A fenti mondatok lényegérõl az MLSZ Alapszabálya rendelkezik.
Ez az alaphelyzet, melyre építõ jellegû kritikát lehet építeni.
A magam részérõl rossz jelenségnek tartom, hogy ezt többen nem akarják tudomásul venni, másrészt a tetõt akarják dísziteni, miközben a szemünket kiszúrja, hogy az alapokkal van baj.
Az alap az egyesületek, a játékosok száma, az egyesületekben folyó munka mennyisége és minõsége, s sorolhatnám. Elméletileg ezek az egyesületek önakaratukból szervezõdtek szórakozásra, szórakoztatásra. Mi azt szeretnénk, hogy a futsal népszerû legyen, s minél nagyobb körben játsszák, írjanak róla, közvetítsék, s az MLSZ is rangján kezelje. Erre azonban senkit nem lehet kötelezni. Ezt ki kell vívni. Nem lehet a sajtón számon kérni, hogy nem ír róla, amikor üres a lelátó egy mérkõzésen. Ez kit érdekel? Rögtön írnak róla és közvetítik, amikor megtelik a csarnok. Emellett nem lehet elmenni, ez az õ érdekük is. Adott a feladat a klubok számára. Munka, munka, munka minden területen. A szakmai részben, a vezetésben, a kommunikációban, s így tovább. Majd ha teltházas mérkõzések lesznek beindul minden magától. A válogatott mindenkori kapitánya, ha 100 ezres játékosállományból tud majdan válogatni valószínûsíthetõ a nagyobb siker. Mindezekre látunk példát idehaza is. Nekik viszont sajnos nem nagyon halljuk a hangjukat, mert õk kõkeményen dolgoznak, s aratnak is siker mezején. Õk azt is tudják hol a helyük, azt is hová szeretnének eljutni, s azt is mit kell még ezért dolgozniuk. Egyet emelek ki, õk az MVFC Berettyóújfalu. Tõlük nem azt halljuk, hogy kinek mit kellene mást tenniük. Õk teszik a saját dolgaikat. Persze van olyan, akinek az is fáj, hogy róluk írnak. De kérem náluk van minden mérkõzésen teltház, õk nyerik a bajnokságokat, s a kupát. Õk például nem szerzõdtették Kozma Mihályt, pedig a közelség miatt célszerû lehetett volna. Kinevelték Szitkó Róbertet, s igazuk van.
Menjünk sorjában Simonyi András levelén!
Nem tisztem Kozma Mihályt megvédeni, de kiállok mellette. Egyrészt szakmai múltja, másrészt emberi tulajdonságai miatt. Kérem mutatni még egy ilyen eredményes edzõt Magyarországról, aki ennyi bajnoki címmel bír idehaza, s mellesleg nyert Romániában is egyet. Olyan edzõt, aki klubcsapatával Európában az 6. helyet ért el az UEFA Futsal Cup-ban.
Persze a tény kedvéért azt is meg kell említeni, hogy kivezette a magyar válogatottat az ostravai Európa bajnokság döntõjébe is, s csak két perc választotta el, hogy a brazíliai VB-n is ott legyen válogatottunk Ukrajna ellenében.
Nos Kozma Mihálynak a fenti eredmények ellenére sincs teljhatalma az MLSZ-ben és egyáltalán nem csinál azt, amit akar. Ez így a jó, így a természetes.
Simonyi András számon kéri, hogy csökken az NB-s csapatok száma, a fiatal tehetségek nem kopogtatnak, ...
Tisztelt Simonyi András! Kérdem ezt Ön kin kéri számon? Ahogyan írja Ön is egy klubvezetõ. Nagyon jól tudja, hogy minden pénzbe kerül. Kiket lehet kötelezni arra, hogy klubokat alapítsanak, s vegyenek részt a nemzeti bajnokságban. Nyilván azt is tudja, hogy a játékosokat a klubok képzik. Ha nem tudja elmondom: Magyarországon 754 férfi és 247 nõ váltott ki futsal játékengedélyt. Ez normális egyesületi munkát feltételezve körülbelül 10 egyesület játékosa kellene, hogy legyen. Ezzel szemben jóval több klub versenyez, melybõl következik, hogy az egyesületek nem rendelkeznek kellõ számú játékossal. Meg kívánom jegyezni, hogy egy megyei I. osztályú csapat elnöke vagyok egy kis településen, s 150 igazolt labdarúgót versenyeztetünk heti rendszerességgel nagypályán. Hetente 3 alkalommal tartunk két órás edzést minden korosztály számára. Kérem mondjon ilyen futsal csapatokat! Ismerve a helyzetet bizonyára nem sokat tud felsorolni. Még olyat sem, aki legalább a felnõtt csapatát háromszor edzi hetente. A nagypályás példámhoz még hozzátartozik, hogy megközelítõleg 2200 sportegyesület, 800 iskola vesz részt valamelyik bajnokságban több, mint 200000 versenyzõvel, s mégsem vagyunk megelégedve a válogatottunk teljesítményével.
Tisztelt Simonyi András Úr kérem megmondani kikre gondol Kozma Mihály mellett, aki utazgathat, s jól megvan. Kozma Mihály mellett nincs senki. Felette vannak fõnökei, segítõi pedig a pályaedzõje, a doktor és a gyúró, akiket az MLSZ jelöl ki.
Kozma Mihály szerzõdését is eredményei alapján hosszabbítják meg, általában a következõ nagyobb versenyig. Így lényegében a kapitány ki van szolgáltatva a játékosoknak, az eredményeknek. Lehet feltételezni róla, hogy az alapján választ játékost, hogy az edzõje milyen kritikával élt munkája iránt?
Ön is tudja a Duna Takarék ETO FC most szerzõdtette Kozma Mihályt vezetõedzõnek. Feltételezi róluk, hogy saját pénzük ellenségei? Választhattak volna jobb edzõt nyilván külföldrõl, de azt ki fizeti.
Tisztelt Simonyi András Úr! Ahogy jelezte olvasta a cikket a brazíliai túráról, s felrója, hogy miért edzõtáboroznak Brazíliában, s miért nem idehaza. Várta, hogy majd sokan fel lesznek háborodva. Úgy gondolom a többség figyelmesebben olvasta a cikket, s megismétlem: Brazíliában a magyar válogatott szereplése magyar oldalról teljesen ingyenes, miközben hat válogatott mérkõzést biztosítanak számukra a helyiek. Ezzel szemben egy ilyen színvonalú hazai edzõtábor a mérkõzések nélkül Telkiben megközelítõleg 5 millió forint. Ön melyiket választaná a csapatával?
Tisztelt Simonyi András Úr! Szomorú jelenségnek tartom Magyarországon a futsalban, hogy majd mindent a szövetségen kérnek számon. Például utazzon edzõ a válogatottal, hogy fejlõdhessen. Nem tudom a civil élet mely területén dolgozik. Én programozó matematikusként ha továbbképzésre kell mennem, akkor napi 50000 Ft alatt nem úszom meg, s ezt nem fizeti meg helyettem senki. Álláspontom szerint a futsalra is ez igaz. Ha valaki jó edzõ akar lenni, akkor annak díjait fizesse Õ. Utazzon oda ahol úgy gondolja a legtöbbet fogja kapni.
Az edzõképzésrõl elmondták, hogy ez most egy alapfokú képzés. Majd követni fogja még több magasabb szintû, amely nem megy egyik napról a másikra. A tanfolyamot az MLSZ Edzõképzõ Központja szervezi, Kozma Mihály egyes területek elõadója, rajta kívül természetesen mások is tartottak elõadásokat.
Tisztelt Simonyi András Úr! Számon kéri miért nem beszélnek egymással, miért nem vitatkoznak egymással a klubok, a szakemberek. Miért csak a weben teszik ezt. Javaslom tegyen kísérletet egy ilyen értekezlet, szakmai fórum összehívására! Én is állítom, hogy ilyenekre szükségük van a kluboknak. Javaslom hívják meg az MLSZ illetékeseit is! Készítsen elõ olyan anyagot, mely megfelelõ indítója lehet egy ilyen vitának! Önt ebben semmi sem gátolja.
Végül nem hiszem, hogy mindenki lesöpri Kis Jánost az asztalról. Tudomásom szerint a Gödöllõi Sport Klub edzõje. Feltételezem ott elégedettek munkájával, s hozzájárulnak, hogy megvalósítsa minden elképzelését a legmagasabb szinten.
Végül pedig meg kívánom jegyezni, hogy egyik érintett helyett sem válaszoltam, melyet számon kérnek. Ebben a levélben sem olvastam konkrét kérdést senki felé.
Oczella László
szerkesztõ
