Az MLSZ Elnöksége elfogadta a 2014-2015. évi nõi, férfi és utánpótlás bajnokságok versenykiírásait.
Ez alkalomból kérdeztük Király Gábort az MLSZ Versenyigazgatóságának munkatársát.
Futsal-Hungary: - A 2013-2014. évi versenykiírásokhoz képest van egy-két változás. Kik vettek részt ezek elkészítésében?
Király Gábor: - A versenykiírások tervezeteit az elõzõ évekhez hasonlóan a Versenyigazgatóság készítette el és a szakágvezetõvel valamint a Futsal Bizottsággal egyetértésben került a Versenybizottság elé, amely megtárgyalta, és a késõbbiekben az MLSZ Elnöksége elé terjesztette azokat.
Fh: - A férfi futsal NB I-ben az eddig megszokott és hosszú évek óta bevett gyakorlattól eltérõen a versenykiírás a 2015-2016. évre csak 10 csapat NB I-es szereplésével számol. Miért?
KG: - Valóban már lassan egy évtizede, hogy 12 csapat körüli számmal zajlanak a férfi futsal NB I küzdelmei. Azért mondom, hogy körüli, mert 2007-ben és 2008-ban 10 csapat, 2009-ben és 2013-ban 11 csapat vett csak részt az elsõ osztályú bajnokságban. A Futsal Bizottság egyértelmûen amellett foglalt állást, hogy szakmai indokok alapján, a 10 csapatos verseny megfelelõbb lenne, és ne felejtsük el, hogy az MLSZ Elnöksége által elfogadott „A MAGYAR FUTSAL FEJLESZTÉSI TERVE 2013-2020" címû munkában is a férfi NB I 10 csapatra történõ csökkentése szerepel. Várhatóan izgalmasabbak lesznek az alapszakasz mérkõzései is.
Fh: - Hallottunk olyan híreket is, hogy a férfiaknál a következõ évtõl NB II és NB III is lesz. Miért nem lett?
KG: - Igen, felmerült ez a lehetõség is, de az a döntés született, hogy az elkövetkezõ években inkább a megyei igazgatóságok felnõtt futsal bajnokságainak beindítását preferálja majd a szövetség. Jó példa erre Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol nagy sikerrel zajlott le a férfi megyei futsal bajnokság. Úgy láttam, hogy errõl a futsalhungary is többször hírt adott. Az elkövetkezõ bajnoki évben már több megyei bajnokság beindításával is számolunk.
Fh: - Újdonságként szerepel, hogy a 2014-2015. évben lesz elsõ-, és másodosztályú U20 és U17 korosztályú bajnokság is. Miért?
KG: - Ezt megpróbálom egy kicsit hosszabban kifejteni. Az elmúlt években sokan vetették fel a szövetség, futsal utánpótlás nevelésének hiányosságait. Igazuk volt. Azt hiszem, hogy abban a tényben széles körben egyetérthetünk, hogy a magyar futsal jövõjét az utánpótlás jelenti. Az jó, hogy a felnõtt bajnokságainkban szerepelnek légiósok is, mert emelik a színvonalat és ezáltal az aktuális magyar bajnok az UEFA Futsal Kupa versenyében jó eredményekkel örvendeztetheti meg a futsal szerelmeseit, (lásd a Rába ETO utóbbi évekbeli szereplése) de ez nem oldja meg a hazai futsal problémáit. A légiósoktól még nem lesz EB és VB résztvevõ a magyar válogatott, bár nem elhanyagolható szempont, hogy a hazai élvonal csapatait magasabb teljesítményre ösztönzi. Amennyiben a fenti mondatot elfogadjuk - mármint, hogy a magyar futsal jövõjét az utánpótlás jelenti - akkor már csak az a kérdés, hogyan lehet, sõt, hogyan kell azt fejleszteni.
A 2006-2007. bajnoki évtõl kezdõdõen vannak utánpótlás bajnokságaink. Ekkor U19 korosztályú bajnokság kiírására került sor, amelyet a Rába ETO elõdje az Euro-Mobil-Trans Gyõr csapata nyert meg, ahol bizonyos Dróth Zoltán nevû úriember is rúgta már a bõrt. Akkor voltak, akik azt mondták, ha ezt az NB I-es csapatok részére kötelezõvé teszi a szövetség, megszûnik Magyarországon a futsal. Hogy kik mondták ezt, már nem is érdekes, biztosan õk is másképpen látják már (Tempora mutantur, et nos mutamus in illis). Az utánpótlásban a 2011-2012. év hozta meg az áttörést. Ekkor már öt korosztályban zajlottak a versenyek, továbbra is mini-torna rendszerben. Az NB I-es csapatoknak a három legmagasabb korosztályban volt kötelezõ csapatokat indítaniuk. A pár évvel ezelõtti hangok ekkor ismét felerõsödtek, de már sokan látták azt is, hogy helyes ez az út. Amiben szerintem hibáztunk - és itt megkövetem Frank Tamást és Márkus Ákost - az, hogy az alacsonyabb korosztályokban jóval hamarabb kellett volna beindítani a bajnokságokat, megkezdeni a képzést. Tehát 2011-ben elindult az igazi tömegesítés, amelyhez nagy segítséget nyújtott a TAO.
2010-ben 1182 versenyengedélyt adott ki a szövetség, vagyis ennyien játszották a futsalt. 2012-re ez a szám 2751 volt, tavaly már elérte a 6 ezret (!) a futsalozók száma, ebben a bajnoki évben pedig már a 10000-es számnál tartunk!!! Az NB II-es csapatok száma is évrõl-évre növekszik, bár vannak olyanok, akik abbahagyják, de mindig több az új jelentkezõ! Azt hiszem, elmondhatjuk, hogy a tömegesítés jó úton van és jól is halad.
Fh: - Ez szép, de mi a baj a mini-tornákkal? Ebben a rendszerben legalább havonta egy alkalommal futsaloztak a fiatalok!
KG: - A mini-tornákkal semmi baj nincsen, mármint azért egy icike-picike van. Az eddigi mini-torna rendszerben történõ lebonyolítás - úgy tûnik - megfelelt a tömegesítés igényeinek. De minõségi játékosokat miért is várnánk tõle? Az egyik következõ feladat, amivel a futsalunkat tovább fejleszthetjük, ha a minõség felé fordulunk. Minõségi képzés, minõségi versenyeztetés. Ugyanolyan rendszerben játszanak a 20 évesek is, mint a 9 évesek! Ez önmagában még nem baj, ha nem akarjuk, hogy a válogatottunk rendszeres résztvevõje legyen a világversenyeknek. Játszanak, játszadozzanak... Ám, ha a cél magasabb, mint a játszadozás, akkor a már - lényegében - felnõtt futsal játékosoknak (18-20 évesek) is olyan versenyrendszerben kell részt venniük, mint az „igazi" felnõtteknek. Természetesen tudom, hogy csak a magasabb szintû versenyeztetéstõl nem lesz magasabb a minõség. Ehhez a hétközi edzésmunkában is magasabb szintû képzésre van szükség! Hogyan, milyen eszközökkel lehet elérni ezt, az ilyen irányú fejlõdésben érdekelt sportszervezeteknél, miképpen lehet segíteni õket? Ez a közeljövõ kihívása!
Az elõbbi célok eléréséért, a tervek között szerepel, hogy a férfi NB I-hez hasonlóan a következõ évben az I. osztályú U20 és U19 bajnokságokba is csak az a sportszervezet nevezhet ill. szerepelhet amely csapat utánpótlásedzõje MLSZ Futsal Edzõi képesítéssel rendelkezik.
Aki benn él a sportágunkban, az láthatja, a hazai utánpótlás változtatásért kiállt! A jelenlegi bajnokságunkban van olyan U19-es csapat, amelyik az össze-vissza rakosgatott találkozók után egy nap alatt 5 mini-torna mérkõzést is játszik! Ebben a rendszerben elmaradnak mérkõzések, visszalépnek csapatok, kiderül egyesekrõl, hogy egyetemi egyesületek, így hát már nem is akarnak a bajnokságban játszani. Hát, ez mindent szolgál csak a futsal elõrelépését nem.
A sportágunknak neves spanyol szövetségi kapitánya van, két másik remek spanyol szakember is dolgozik hazánkban. Ki kell használnunk a tudásukat az utánpótlás területén is. Egyre több utánpótlás válogatott mérkõzést játszunk, és a korosztályok is bõvülnek (U19, U17). Ahogyan lép a sportág elõre, úgy kell majd a szereplõinek is lépniük. El kell dönteniük, hogy futsaljátékosok lesznek vagy labdarúgók! A futsal jó alternatívát nyújthat azoknak, akik nem tudnak 19-20 éves korukra NB I-es, vagy NB II-es nagypályás csapatokhoz kerülni. A labdarúgó életében is eljön az a pillanat, amikor rájön (rosszabb esetben rádöbben) nem lesz belõle élvonalbeli, nagypályás, profi játékos. Na, itt segíthet a futsal. Egy új karriert nyújthat! Ma már vannak olyan futsal egyesületek, akik nagyon komolyan gondolják ezt a sportágat és a játékosok is bízhatnak bennük. Persze - mielõtt bárki megszól - tudom, hogy a többi NB I-es klubnál is komolyan veszik ezt a futsalt, de vagy szakmai, vagy anyagi lehetõségeik (vagy mindkettõ) nem predesztinálja õket a tartós jó szereplésre.
A következõ évtõl az NB I-es csapatok, melyeknek kötelezõ up. csapatokat indítaniuk, a két legmagasabb korosztályban kizárólag egymás ellen játszanak majd, így a részvételi feltételeik is azonosak lesznek.
A versenykiírás szerint két azonos számú csoportba lesznek osztva az I. osztályú U20 és U17-es csapatok, majd ott oda-vissza játszanak egymással és ezután a legjobbak a felsõ-ágon a többiek az alsó-ágon szerepelnek majd.
Tudom azt is, hogy lesznek ennek a rendszernek „vesztesei" is. De ezt csak idézõjelben mondom, mert csak látszólagos a veszteség. Amely csapatok ebben az évben a II. osztályba kerülnek, még fognak jó és erõs mérkõzéseket játszani - ha mini-torna rendszerben is, mint eddig. Az elsõ év után meg kell majd vizsgálni, milyenek a tapasztalatok, érdemes-e bõvíteni a mezõnyt és ha igen, akkor hogyan, mely csapatokkal.
Csak gratulálni tudok a Csõ-Montage-nak, mert felismerték, hogy a fiatal játékosaik - megfelelõ szakmai munkával a hátuk mögött - gyorsabban fejlõdhetnek a felnõttek között.
Vannak olyan utánpótláscsapatok, amelyeknek csak „kirándulás" a futsal bajnokságban való részvétel, ezért nekik megfelel a havi egy alkalommal történõ mini-tornákon való részvétel. Nagyon jó, hogy õk is köztünk vannak, mert emelik a színvonalat, de lássuk be, hogy belõlük nem lesz futsal játékos! Illetve, elvétve. Nem erre készülnek. Azt gondolom, hogy akkor sem hiábavaló a futsalban való szereplésük, mert a sportágunk - ha egy kicsit is - tud segíteni labdarúgó tudásuk fejlesztésében, akkor már tettünk (tettek) valamit.
A sportágnak el kell jutnia oda (lehet, hogy már el is jutott), hogy ne az alkalmi futsalt ûzõk, a sportágat a szabadidõs sportban tartani igyekvõk határozzák meg, hogyan, merre fejlõdjön, ill. ne fejlõdjön (mert nekik ez az érdekük), és ne az Õ egyéni, esetleg anyagi érdekeik irányítsanak, húzzák le a hétvégi, alkalmi kocogók szintjére a futsalunkat!
Senki ne értse félre: nekik is helyük van a szakágban! A tömegsport szintû mini-torna bajnokságokban továbbra is részt vehetnek, sõt meg is mutathatják, hogy õk is komolyan veszik a futsalt és akkor a mi feladatunk, hogy biztosítsuk számukra a továbblépés lehetõségét.
Fh:- Rendben, ezt értem, de mekkora plusz kiadást ró ez a csapatokra?
KG: - Vegyük például a Szombathelyi Haladás VSE-t. A 2013-2014. évben az U19 és U17 korosztályú csapataiknak a következõ helyszínekre kellett elutazniuk: 4 alkalommal Budaörsre, 4 alkalommal Veszprémbe, 2-2 alkalommal Gyõrbe és Törökbálintra. Amennyiben továbbjutnak, még el kell utazniuk 2-2 alkalommal egy-egy Pest megyei városba. Ez összesen 16 utazást jelent. Amennyiben már ebben az évben is ilyen rendszerben lennének lebonyolítva a versenyek a következõ helyszínekre kellene elutazniuk: Gyõr, Veszprém, Budaörs, Budapest és Budapest. Tavasszal pedig még hozzájönne három Kelet-Magyarországi helyszín (+ a két Nyugat-Magyarországi). Összesen 10 utazás. Persze, aki úgy gondolja, veheti 20 utazásnak is, bár, ha együtt utaznak ez nem igaz. De, ha így is nézzük, akkor is a két korosztálynak összesen 2-2 utazással lesz csak több.
Fh: - Tudnak majd a sportszervezetek az utánpótlás neveléshez TAO pénzekhez is hozzájutni?
KG: - Igen, nem is kevéshez! A személyi jellegû ráfordításokon belül az edzõ végzettsége alapján lehet az edzõi díjakat, juttatásokat elszámolni. Havi elszámolható juttatás „A" licensz - 400.000.- Ft, „B" licensz - 300.000.- Ft., egyéb 200.000.- Ft. A sportszervezetek munkavégzésre irányuló jogviszonyban lévõ sportszakembereire havi 200.000.- Ft. számolható el. Az utánpótlás játékosokra a futsal szakág esetében egységesen 100.000.- Ft., az elsõ osztályú bajnokságban ennek a duplája (200.000.- Ft.) az egy fõre vetített bruttó elszámolható legmagasabb támogatási egység.
Fh: - Ez jó, de térjünk vissza a versenykiírásokhoz. Miért nem kötelezõ minden futsal sportszervezetnek csapatot indítania a Futsal Magyar Kupában?
KG: - Az elmúlt évtizedben, minden sportszervezetnek, amelyik nevezett az NB I-be, vagy az NB II-be, kötelezõ volt csapatot indítania a Futsal Magyar Kupában is. Van olyan NB II-es sportszervezet, amelynek képviselõje fennen hangoztatta, az a céljuk, hogy minél elõbb kiessenek a kupából, mert megnyerni úgysem tudják, így csak pénzkidobás a részükrõl. Hmm.
A 2011-2012. évi férfi Futsal Magyar Kupa versenyében 2 csapat sem állt ki mérkõzésre. Az elsõ három fordulóban a következõ eredmények születtek: 2-7, 2-8, 2-9, 4-11, 17-4, 2-11, 3-13. A 2012-2013. évi férfi Futsal Magyar Kupa versenyében szintén 2 csapat nem állt ki mérkõzésre. Az elsõ három fordulóban a következõ eredmények születtek: 8-1, 1-13, 1-28, 6-11, 12-3, 1-17, 2-11, 4-15, 4-19, 10-2, 0-8, 7-0. A 2013-2014. évi férfi Futsal Magyar Kupa versenyében szerencsére nem volt olyan csapat, amelyik nem állt ki mérkõzésre. Az elsõ három fordulóban viszont a következõ eredmények születtek: 5-12, 1-12, 1-13, 14-1, 3-14, 1-13, 10-3, 3-12, 1-14, 11-3.
Összegezve, az elmúlt három évben a férfi Futsal Magyar Kupa versenyében 24 olyan mérkõzés volt, ahol a két csapat között 7 gólnál nagyobb volt a különbség!!! Volt 13 olyan, ahol legalább 10 gól volt, és egy olyan ahol 27 gól volt a különbség!!!!!!!!!!!!!!!! (Az elsõ két fordulóban a legjobbak ráadásul általában erõnyerõk). Azt gondolom, hogy ez valóban pénzkidobás annak a csapatnak is, amelyik ezeket a mérkõzéseket megrendezi, és pénzkidobás annak is, amelyik ezekre elutazik.
Nem szolgálják sem a csapatok szakmai fejlõdését, sem a sportág népszerûsítését! Több országban, még ennél is kevesebb csapattal bonyolítják a kupaküzdelmeket (Spanyolország 8 csapattal, Olaszország 8 csapattal, Horvátország 8 csapattal).
Szóval, az NB I-es sportszervezeteknek továbbra is kötelezõ lesz csapatot indítaniuk, viszont a többieknek nem, szabad akaratukból eldönthetik, szeretnének-e részt venni a kupában.
KG: - Világos, de a nõi NB I-ben miért nem olyan a rájátszás, mint az férfiaknál?
KG: - A válasz egyszerû, mert a sportszervezetek ezt a lebonyolítási formát szerették volna. Kapkodhatunk is, változtathatunk mindem évben, sõt a bajnokság közben is, de nem szerencsés, ha nem kiszámítható a bajnokság, a versenyrendszer. Hagyjuk meg, hogy minimum két-három év menjen le ebben a lebonyolítási formában, azután már le lehet szûrni a tapasztalatokat, nem beszélve arról, hogy a 2015-2016. évben a férfiakhoz hasonlóan a hölgyeknél is már csak tíz csapat fog versengeni a bajnoki címért.
Köszönjük, a válaszokat!
