Az új idény kezdete elõtt a csapatok képviselõi és az MLSZ Futsal Bizottságának tagjai egy értekezletre gyûltek össze az MLSZ-ben.
Király Gábor bevezetõ szavai után a gyûlés ötletgazdája, Horváth Cs. Attila következett a megnyitóval. Az MLSZ elnökségi tagja többek között rávilágított a sportág gyenge pontjaira. Elmondta, hogy sajnos kevesen játszák ezt a sportágat, és a válogatott is túlteljesít a jelenlegi lehetõségekhez képest. A klubok amatõrök, nehéz anyagi helyzetben vannak, s a nagypályának is ki vannak szolgáltatva. Reméli azonban, hogy az Eb-szereplés talán elõrelépést hozhat.
Az MLSZ elnökségében a futsalért felelõs elnökségi tagja véleménye szerint a futsalosok kicsik, mint a labda. Míg nagypályás egyesület közel 3000 mûködik, addig a futsallal mindössze 30 klub foglalkozik. Most is kevesebben jelentkeztek a bajnokságokra, nem látszik az áttörés lehetõsége. A sportegyesületek nehezen teremtik elõ a mûködési költségeket, de nehezen jutnak dûlõre a játékosokkal is, mert azok választhatnak a nagypálya és a futsal között, s még az alacsonyabb szinten is magasabb nagypályás anyagi juttatások miatt azt választják. Ezek még mindig negatív dolgok.
A gyõri sportvezetõ hozzátette, hogy pozitív dolgokkal is tudnak szolgálni. Szakkönyvek, DVD-k jelennek meg hazánkban, s az edzõképzés is hamarosan beindulhat. A válogatott selejtezõkben nyújtott teljesítménye miatt megnõtt az érdeklõdés a televíziók részérõl: a Sport1-en a válogatott, a Sport Klubon a bajnokság összefoglalói lesz látható. Utóbbin az összefoglalók mellett néhány élõ meccs is képernyõre kerülhet majd.
Nagyon pozitív dologként értékelte, hogy Magyarország lesz a 2010-es Európa-bajnokság házigazdája, melynek révén újabb pozitív impulzust kaphat futsalunk.
Beszéde lezárásaképpen arra kérte az egybegyûlteket, hogy a közös cél érdekében fogjunk össze és egyfelé menjünk.
Kasza János következett, aki a 2010-es magyarországi Európa-bajnokság elõkészületeirõl és a ránk váró feladatokról beszélt. Elmondta, hogy ez egy olyan dolog, amely nem osztja meg a honi futsaltársadalmat. A rendezés elnyerésében benne vannak a korábbi, hazánkban rendezett nemzetközi események, melyek sikeresek voltak. Emellett válogatottunk is szép eredményeket ér el.
Az UEFA a profi szekciójához tette a futsal EB-t is. Ezt a rendezvényt ugyanolyan szinten kezeli, mint a nagypályás EB-t, vagy a Bajnokok Ligáját. Magasak az elvárások. Megítélése szerint a feladatokat tudjuk teljesíteni, idõarányosan jól haladunk. Beszámolójában a projekt menedzser említette, hogy már megvan a lebonyolítási szisztáma is. A mérkõzésekre Budapesten és Debrecenben kerül sor. Apró változás, hogy a döntõ az elõzetes tervekkel ellentétben Debrecenben lesz. A magyar csapat a nyitómeccset Budapesten, míg a többit a Hajdúságban játsza majd.
A költségek nagyobb részét az UEFA finanszírozza, a másik részét az MLSZ-nek kell elõteremtenie. Ez utóbbit némileg nehezíti, hogy a kereskedelmi jogok az UEFA-nál vannak, de várhatóan profitálni fogunk a rendezésbõl.
Itthon sok segítséget kérnek a futsalban közremûködõktõl. Kéri, hogy ezen a területen is húzzunk egy irányba, s pozitív propagandát sugározzunk. Nagyon fontos, hogy majd az esemény ideje alatt a csarnokok lehetõleg teltházasak legyenek.
A hozzászólók közül Horváth Cs. Attila hozzátette, hogy lépéseket tesznek afelé, hogy a nagypályás csapatok is hasonló céllal megfelelõ propagandát biztosítsanak az Európa bajnokságnak.
Török Károly kicsit kritikusan kezdte hozzászólását. Kirakat, mondta. Kívül szépen letisztítottuk, de belül üres. Az MLSZ kevés segítséget ad, de szerencsére egyre többen vagyunk, noha kevesebben jelentkeztek a bajnokságokra. A mi feladatunk, hogy adjunk lendületet. Népszerûsíteni kell a futsalt, tornákat kell szervezni. Elsõsorban gyermekek között. A Budapesti Labdarúgó Szövetség minderre áldoz is. Az elmúlt idõszakban mintegy 2.5 millió forintot költött erre a célra. 2800 fiatal vett részt futsal tornáikon. A gyerekek és szüleik igénylik a futsal szabályok szerint lebonyolított versenyeket.
Vidéken is hasonlóan kellene cselekedni. A megyei szövetségeknek meg kellene próbálni futsal szabályok szerint télen tornákat szervezni.
Az MLSZ megfontolhatná, hogy a játékengedélynél is olcsóbbá kéne tenni a futsalos gyermek engedélyt.
Kéri, hogy az értekezleten résztvevõk elsõsorban ne a kritikák megfogalmazására helyezzék a hangsúlyt, mert a problémákat, a nehézségeket mindenki ismeri. Megoldásokra, ötletekre, elõrevivõ javaslatokra van szükség.
Kozma Mihály volt a következõ a sorban, aki mondandóját videóval és számítógépes prezentációval egészítette ki.
Hullámos az út, melyet a futsal bejár, bejárt hazánkban. Csapatok jönnek, mennek. Nincs stabil háttér. Mindeközben a válogatott is a kiöregedés felé halad.
Fontos, hogy a klubokban kiszámítható, tervezett szakmai munka legyen. Egymásra építkezve kell az utánpótlással is foglalkozni. A tudást fokról fokra kell adagolni. Minél több versenylehetõséget kell adni, mert elvesznek a játékosok. Tehetségek vannak, de a tudás még kevés.
Kapitányunk szerint a kirakatban minden rendben van, a gyerekek is rajonganak a futsalosainkért, ám a sikerek ellenére kevés a játékos, akibõl válogathat. A nemzeti csapat sikerességéhez egyébként nem az igazolt játékosok száma, hanem az elsõ osztály minõsége vezet. Sok idõs játékos alkotja a bõ keretet, ám a fiatalítást csak velük együtt tudja elképzelni, fokozatosan kell, lehet azt végrehajtani. Ha nem kerülnek felszínre új, tudással rendelkezõ fiatalok, akik hasonló szellemben, alázattal és célokkal dolgoznak, mint a tavaszi keret tagjai, akkor még a jók is elveszthetik hitüket.
Kozma Mihály segítõ szándékkal véleményt alkotott a klubokban folyó szakmai munkáról is, hiszen õ csak onnan tud építkezni.
Hibának tartja, hogy a magyar klubcsapatok nagypályás focit játszanak kispályán.
A Székelyudvarhely edzõje szerint a kiválasztásnál a legfontosabb dolog a technikai képzettség. Ha nincs technika, nem nagyon lehet taktikázni, hiszen a játék nemzetközi szinten rendkívül gyors.
A technikai tudás után jöhetnek a taktikai feladatok. Ezen a téren rossznak ítélte meg a hazai viszonyokat. Kevés klub van ahol tanulnak is a játékosok. Úgy látja, hogy 30 olyan játékos van Magyarországon, aki a fenti két követelménynek megfelel.
Harmadik fontos tényezõ az erõnlét. Ehhez, de az elõzõekhez is edzések kellenek. Ezekbõl pedig keveset tartanak klubjaink. Van ahol heti két edzést tartanak, de ejllemzõen csak egyet.
Negyedik tényezõként a mentalitást említette meg Kozma Mihály. Jó közösséget kell építeni jó szellemiséggel és nyerõ típusú emberekkel. Védekezni és támadni csapatban kell.
A fentebb felsoroltak nagyrészének megoldását klubjaink a nagypályára bízzák. Azonban ez nem járható út, mivel az egy másik mûfaj. Mindezeket a futsal klubban is elõtérbe kell helyezni.
Rossznak ítéli, hogy hétfõnként játsszák a futsalosok a mérkõzéseiket. Ez azt jelenti, hogy kitérnek a nagypálya elõl, s hétfõn már fáradt játékosok lépnek pályára futsalban.
Nincs orvosi háttér, nem foglalkoznak a klubokban a táplálkozással.
Mindenki haragszik mindenkire. Egy hajóban ülünk, de nem egyfelé evezünk.
A csúcsra nem meghívják az embert, oda fel kell kapaszkodni.
Fel kell építeni a hazai klubokat is. Gazdaságilag többnyire egylábon állnak. Ha szponzor meggondolja magát, dõl a klub.
Edzések kellenek. Minden a csapatra, a közösségre épül. Együtt kell gyakorolni. Azzal nincs megoldva a feladat, hogyha behoznak a klubok nagypályáról tehetséges gyerekeket. Õk futsalból majdnem a nulláról indulnak.
Válogatott szinten vannak akik elõttünk voltak, vannak, de látható, hogy a világban egyre többen megelõznek.
Ne legyünk pesszimisták, de a negatívumok mellett nem szabad elmenni. Ne adjuk fel a reményt. Keressünk újabb Gyurcsányit, újabb Lódit.
A tréner szerint elértük az amatõr szint felsõ határát, innen továbblépés csak a profizmus lehet. Egyetértett az edzõképzés tervezett elindításával, de hiányolta az önképzést.
Fontosnak tartja, hogy az iskoláskorú játékosoknál van érdeklõdés a futsal szinten, de abból a válogatott még csak sok idõ múlva profitálhat.
Frank Tamás és Tóth Károly is hasonló témakörben nyilatkozott, hiszen elõbbinek az U21-es fiúk, utóbbinak a lányok nemzeti csapatát kell edzeni. Mindketten hasonló dolgokat emlegettek, s az edzéslehetõség megteremtését és a mérkõzések számát tartották a legfontosabb feladatnak csapataik számára.
Tehetségesnek tartják azon játékosokat akikkel foglalkoznak, de õk is jelezték, hogy sok alapvetõ dolgot nekik kell megtanítaniuk, mert hiányzik belõlük.
Török Károly a játékvezetésrõl ejtett néhány szót, de azt megelõzõen a gyerekek képzésérõl is elmondta gondolatait, amelyeket már a gyakorlatba is átültetet BLASZ elnökként.
Hallhattuk, hogy nyolcvanhárom új játékvezetõ vizsgázott nemrégiben, akikbõl hat-nyolc válhat elsõ osztályú futsalbíróvá a jövõben. Idõszerû a generáció váltás a futsal játékvezetõk között is.
Pár szabályt is áttekintett, elmagyarázott, világosabbá tett a jelenlévõk számára.
Kiemelte, hogy az MLSZ Játékvezetõ Bizottsága Vágner László vezetésével mindenben megadja a maximális segítséget. A játékvezetõk idei felkészítésén kiemelt szerepet kap a szokásos dolgok mellett a pszichológia. Fel kell készíteni a játékvezetõket, mindazon helyzetek szakszerû kezelésére, melyek a mérkõzések érzelmileg felfokozott pillanataiban törnek elõ. Habár ezt tanítani talán nem is lehet, mert ezt érezni kell, mondta.
Kéri játékosok, edzõk, vezetõk, játékvezetõk segítsék egymás munkáját.
Király Gábor az elsõ és másodosztály lebonyolításáról beszélt. Felsorolta, hogy melyik klubok indulnak, s melyek azok, amelyek ilyen-olyan indok miatt nem vesznek részt a további küzdelmekben.
Az NB I-ben az Elsõ Beton Szeged és az Euro-Mobil Trans befejezte mûködését a futsalban. A feltölthetõ két helyet az MLSZ felajánlotta az NB II csapatainak, de nem éltek vele.
Az NB II-ben a Baja, Szeged, Rubeola, Futsalsa, Bonyhád nem nevezett. Kitõl eligazoltak a játékosok, kinél az anyagi gond volt a negatív szempont. Itt még péntekig várnak a nevezések lezárásával.
A versenykiírásról is voltak viták. Többen a számítógépes adatszolgáltatást, azaz a csarnokok számítógéppel és internettel való ellátásának kötelezettségét vitatták, nevezetesen, hogy az MLSZ részérõl a követelmények egyre magasabb, a támogatás pedig kevés. A csütörtöki elnökség elé kerül ezen pont kivétele a versenykiírásból.
A résztvevõknek a vártnál kevesebb nevezés miatt sikerült megegyezni az NBI lebonyolításáról. A javaslat, amely szintén a szövetség elnöksége elé kerül az lett, hogy az elsõ nyolc egyesület jut be a rájátszásba, ahol az elsõ a nyolcadikkal, a második a hetedikkel, a harmadik a hatodikkal és a negyedik az ötödikkel kerül össze, s az innen továbbjutott csapatok játszák az elõdöntõt, majd következhet a döntõ.
Márkus Ákos szólt a Csõ-Montage-ban folyó utánpótlás képzésrõl, s felajánlotta szívesen megosztja e téren szerzett tapasztalatait más klubokkal is.
A végén Kis János jelentkezett szólásra (akinek most megjelent könyvét megkapták a résztvevõk), s gondolataira, kérdéseire a jelenlévõ vezetõk válaszoltak.
A majd négyórás összejövetelen érdekes elõadásokat láthattunk, s az is örömteli, hogy sokan tették tiszteletüket a rendezvényen, majdnem mindenki ott volt, aki a magyar futsalban valamilyen formában érintett.
