Szombati ellenfelünkkel Lengyelországgal 15 alkalommal találkoztunk. Nagyon szép a mérlegünk velük szemben. Hét alkalommal legyõztük õket, hat alkalommal döntetlent játszottunk, míg mindössze kettõ mérkõzésen maradtunk alul. Hetvenkilenc gólt rúgtunk, s ötvenötöt kaptunk.
A debütálásra 1992. április 23-án került sor, amikor is a tét a Hong Kongban rendezõ VB döntõre kijutás volt a tét. Akkor Valladolidban 3-3-t játszottunk egymással.
Lippai József - Kiss József, Bálint Tibor, Seregi György, Pribéli László ötössel kezdtünk, s szerepet kapott még Mundi Viktor, Magyar László, Pfeffer Péter, Huszárik László, Nagy Péter és Gendur László. Pribéli László két alkalommal talált a lengyel kapuba, míg Mundi Viktor szerezte a harmadikat. A válogatottat Both József dirigálta a kispadról.
A második közös fellépésre is még külföldön Milánóban került sor 1994-ben. Abban az idõszakban nem sûrûn játszottak a nemzeti csapatok mérkõzéseket, s ha játszottak, akkor is általában négyes tornákon vettek részt. Ilyen volt az a milánói torna is. Itt szerezték a lengyelek elsõ gyõzelmüket ellenünk.
Még abban az évben újra találkozott a két együttes, mégpedig Gnieznóban. Ez a randevú is egy torna része volt, Szlovákia volt a harmadik résztvevõ. Ez a találkozó izgalmas, változatos játék után 6-6-ra végzõdött. Az akkori találkozón már játszott a még ma is aktívak közül Jávor István és Nagy Endre, de ott volt a pályán az azóta nagypályán szereplõ Szamosi Tamás és a nõi kapitány Tóth Károly is.
Egy hónap múlva viszonozták látogatásunkat a lengyelek, s Gyöngyösön játszottunk velük ismét. Gyöngyösön ez volt az elsõ válogatott szereplés, s a mi szempontunkból nem is volt sikeres. 5-4-re veszítettünk a telt házas mérkõzésen. EKkor már gyakorlattá kezdett válni, hogy egymást követõ két napon is játszanak egymással a válogatottak, így a visszavágásra másnap Egerben adódott lehetõség. Ezzel éltek is játékosaink és elsõsorban Pribéli, Tóth Karcsi és Bücs eredményességének köszönhetõen 11-4-re gyõztünk, s innentõl kezdve döntetlennél nem adtuk alább.
Egy kivételével csak barátságos mérkõzéseket játszottunk, s szoros eredmények születtek, döntetlenek, illetve egy-két gólos magyar gyõzelmek. Ettõl eltérõen egyszer Mezõkövesden vertük õket 7-1-re, illetve Jaworznoban 5-1-re.
A legemlékezetesebb találkozónk az elmúlt évben volt Gyöngyösön, amikor a brazíliai világbajnokságon való részvételéért rendezett minitorna döntõjét játszottuk velük. Aki figyelemmel kíséri a futsal történetét tudja, ez az összecsapás volt az, melyen a válogatott és a közönség igazából, õszintén egymásra talált. Telt ház, fergeteges hangulat fogadta a pályára lépõket. Illusztris vendégek, a korábbi és a jelenlegi lengyel elnök is a helyszínen szurkolt csapatának. Emlékszünk a mieink semmilyen esélyt nem hagytak, s feledhetetlen játékkal gyõztek, s vívták ki a rájátszás lehetõségét.
Ha személyekre bontjuk statisztikánkat Lengyelország ellen, akkor láthatjuk, hogy a legtöbb tapasztalattal Tóth Miklós és Jávor István rendelkezhet, hiszen mindketten 8-8 találkozón képviselték ellenük nemzetünket. Madarász János, Kénoszt Ferenc és Juhász András követi õket 7-7-7 szerepléssel.
Kezdõként is a topon szerepel Tóth Miklós és Jávor István is, de Pribéli László hozzájuk hasonlóan szintén 5 alkalommal hallgathatta a pálya közepén a himnuszt. Pribéli minden mérkõzésén kezdõ volt.
A góllövés területén Nagy Zsolt és Madarász János járt az élen. Mindketten 9-9 alkalommal voltak eredményesek. Nagy Zsoltnak ehhez 6 mérkõzés is elég volt (nem semmi, hiszen 2 mérkõzésenként lõtt 3 gólt), Madarász Janinak ehhez eggyel több, azaz 7 mérkõzésre volt szükség. Pribéli László teljesítménye sem lebecsülendõ, harmadikként az 5 összecsapáson 8 gólt szerzett.
A szövetségi kapitányokat vizsgálgatva a következõ adatok mutatkoznak. Both József egyszer ült a lengyelek ellen, s 3-3-as döntetlent játszottunk. Ritter Imre következett, aki már négyszer vezethette szombati ellenfelünkkel szembe válogatottunkat, s ebbõl egyszer volt sikeres, egyszer döntetlent játszottunk, míg a két vereségünk is erre az idõszakra könyvelhetõ el. Sári Géza teljesítménye 100 %, igaz csak egy alkalommal mérkõztünk az õ idõszakában. Mucha József vezérletével 3 döntetlen és egy gyõzelem sikerült. Szabó András is 100 %-os sikert bír a lengyelek ellen. Mindkét megvívott mérkõzésén gyõztesek voltunk. Kozma Mihály maradt a sorban. Vele két gyõzelem és egy döntetlen a mérlegünk.
Várjuk a sikeres folytatást.
