A gyõriek világválogatottat is megjárt játékosa, Lódi Tamás nem bánta meg, hogy tavaly nyáron elfogadta a Rába-partiak invitálását. Csapata tavasszal megállíthatatlan, nem véletlen, hogy a Duna Takarék ETO vezeti az élvonal tabelláját, és ott lesz az április 2-i Magyar Kupa fináléjában is.
– Nyilván valami ehhez hasonló szereplésben bízott, amikor Gyõrbe igazolt – fordultunk a 27 éves játékoshoz.
– Végül is igen, egyértelmû célkitûzés Gyõrben a bajnoki cím és a kupagyõzelem megszerzése – mondta Lódi. – Persze tudjuk, ehhez még sok mindent kell tennünk, de úgy érzem, vannak biztató jelek.
– Elég szerényen fogalmaz, csapata ugyanis tavasszal mindenkit, akivel szembekerült, legyõzött: a Ferencvárost leiskolázták, nekik tizenhárom gólt rúgtak, s a tavalyi bajnok és kupagyõztes Berettyóújfalut kétszer is két vállra fektették.
– Bevallom, magam sem gondoltam, hogy az Európa-bajnokság után ilyen gyorsan ilyen lendületesek leszünk. Valóban jól kezdtük az évet, és bizony egyre érettebb a csapat. Ez pedig az eredményességünkön is meglátszik. Bízom benne, hogy ez a lendület egészen a bajnokság végéig kitart majd.
– Több példa akadt már arra, hogy sok jó játékos még nem elég egy jó csapathoz. Mi a titka ennek a gyõri együttesnek?
– Nincs semmilyen titok, készülünk becsülettel, a meccseken pedig megpróbáljuk kiszolgálni a szurkolóinkat. Persze nagyot lendített a játékunkon a télen igazolt két új társunk. Velük lett igazán teljes a csapat, hiszen két nagyjából egyformán erõs sorral tudunk pályára lépni.
– Lassan Gyõrben is divatba jön a futsal, egyre többen járnak ki az ETO mérkõzéseire, ami persze nem csoda, hiszen általában garantált a siker és a sok gól.
– Nekik köszönhetõen a Ferencváros és a Berettyóújfalu ellen már remek hangulatban játszhattunk. Sokat számít ez nekünk, s bízom benne, hogy egyre többen lesznek, akik értünk szorítanak és ki is jönnek a sportcsarnokba a meccseinkre.
– S ha már a szurkolókról beszélünk, két véglet: egy gyõri drukker nemrég verset írt önnek, az ellenfél tábora azonban gyakran megtalálja a mérkõzéseken.
– Elhiheti, hogy az elõbbi tetszik jobban. Az újpesti kötõdésemet sohasem titkoltam, s ez nyilván nem tetszik a ferencvárosi szimpatizánsoknak. Bárhol játsszak, mindig megkapom tõlük a magamét. Általában persze nem foglalkozom vele. Legutóbb azonban nem bírtam tovább. A gyõri meccs elejétõl fogva szidtak engem és családtagjaimat. Amikor aztán a kapuba találtam, elszakadt nálam a cérna és kimutattam. Hiba volt, sajnálom, mert egy játékos nem tehet ilyet. Aki ismer, tudja, nem vagyok ilyen, ezért is bánt, hogy megtörtént. A megjegyzéseket, még ha annyira zavartak és bántóak is voltak, el kellett volna engednem a fülem mellett.
– Térjünk vissza az ETO-ra. Az együttes legnagyobb sikerét érte el azzal, hogy bejutott a Magyar Kupa fináléjába. Nyilván nem lenne elégedett, ha ez maradna a végállomás.
– Ki lenne elégedett egy ezüstéremmel? Egyértelmû célunk, ahogy már említettem is, hogy megnyerjük a kupát. Ez persze nem lesz egyszerû, hiszen egy meccsen bármi elõfordulhat. Hiába vagyunk mi az esélyesebbek, lesz még egy jó csapat is a pályán. Abban azonban biztos vagyok, hogy mindent megteszünk a gyõzelemért. Amellett, hogy a kupasiker is óriási dicsõség lenne, a gyõzelem egy újabb nagy lökést adhatna a bajnoki pontvadászatban is.
Jótékonysági mérkõzés
A hétvégén Lébényben, a helyi kispályás csapat ellen lépett pályára az élvonalbeli Duna Takarék ETO. Az Angyal Lajos által szervezett találkozó célja két helyi gyermek, Varga Szabina és Horváth Brendon megsegítése volt. A meccset a gyõriek nyerték 12-4-re, a csapatok és a szurkolók összesen 37-37 ezer forinttal járultak hozzá a gyerekek gyógyulásához.
Forrás:Kisalföld
