Huszár István az UEFA delegáltjaként vett részt az Izraelben rendezett elõselejtezõ minitornán. A 2010-es magyarországi Európa-bajnokság torna igazgatójaként is tevékenykedõ sportvezetõ több szempontból is sikeresnek értékelte az ott eltöltött napokat.
- Milyennek értékeli a tornát szervezési, rendezési szempontból?
- Minden rendben volt. Viszonylag kevés nézõ elõtt zajlottak a mérkõzések, ám ez volt az elsõ alkalom, hogy EB-selejtezõ minitornát rendeztek Izraelben. Korábban már UEFA Futsal Kupa mérkõzéseknek adtak otthont egy alkalommal. E tornát viszont kitûnõen megrendezték.
- A médiát mennyire foglalkoztatta az esemény?
- Jelen voltak a média képviselõi. A televízióban a hazai csapat mérkõzéseirõl összefoglalót láthattak a nézõk. Egyébként egyre népszerûbb itt is a futsal.
- Ez volt az egyik legkiegyensúlyozottabb csoport. Milyennek látta belülrõl a küzdelemsorozatot?
- Izrael nem jutott tovább a csoportból, ám utólag számolgattak, átnézték az eredménysort, és kiderült, hogy ha az elsõ összecsapáson nem kapnak egy gólt az utolsó percekben, vagy 1-1-es állásnál még lõnek egyet, akkor továbbjuthattak volna. Érdekes dolog ez, hogy mindössze egy gólon múlt a továbbjutás. Montenegró új tagja az UEFA-nak, és elõször vett részt az Eb-selejtezõkön. Sikeresen szerepeltek, másodikok lettek és jó játékot mutattak. A tornát megnyerõ Finnország elég éretten, tapasztaltan játszott. Az utolsó helyen végzõ törököknél ugye a nagypályás futball nagyon jó, de már a futsaljuk is egyre színvonalasabb. Rendkívül gyorsak a játékosok, nagyon jól kezelik a labdát, látszik, hogy technikailag igen képzettek. Hamarosan felfigyelhetünk rájuk is, taktikailag még érniük kell, s akkor jobb eredményeket érhetnek el, de a játékuk már sokkal jobb, mint azt az ember gondolná, ha a török futsalra gondol. Edzõjük csalódottnak tûnt, de késõbb már mosolyogva csak annyit mondott: Tovább szerettünk volna jutni, a csapatjáték az utóbbi idõben sokat fejlõdött, türelem, és rövid idõn belül hallani fognak rólunk! A színvonal jó volt ahhoz képest, hogy ez még csak egy elõselejtezõ volt. A finnek és a montenegróiak elég jó nívón játszottak, de Izrael is egyre javul, nemrégiben ellenünk is jól teljesítettek. A nézõk élvezték a játékot, volt akik még csak most voltak kint elõször ilyen meccsen, de sokan rájöttek, hogy milyen szép, élvezhetõ, gyors ez a játék, és reméljük, Izraelben is szélesedik a bázis.
- Már egy év sincs hátra, és kezdõdik az Európa-bajnokság Magyarországon, s Ön is a szervezõbizottságban tevékenykedik. Ilyen szemüvegen keresztül nézte-e a tornát? Vannak-e olyan tapasztalatok, amelyek hasznosíthatók majd az Eb-n?
- Természetesen. Ez külön egy jó része volt a személyes ottlétemnek, ilyen szemmel is figyeltem a dolgokat. Kisebb-nagyobb szervezési technikát mindig elles az ember egy ilyen tornán. A játékosoknak különösen az a program tetszett, amit a záróvacsorán szerveztek, hiszen abban néhányan õk maguk is résztvehettek!
- Alkalma lehetett beszélgetni a csapatvezetõkkel. Mi az a fõ téma, amely mentén zajlanak ezek a beszélgetések, mi érdekli mostanában a futsalban dolgozó vezetõket? Az Európa-bajnokság döntõjérõl esett-e szó?
- Érdekelte õket az Eb, többek között az, hogy pontosan hol lesz Magyarországon a viadal, hogyan áll a szervezés, a felkészülés, hogy lesz a tizenkét csapatos döntõ lebonyolítása. Többen mondták, hogy amennyiben nem sikerül kiharcolni a részvételt, akkor is nagy valószínûséggel eljönnek. Ami téma még majdnem mindenütt, az az, hogy hogyan lehet a játék alapjait szélesíteni, hogyan lehet több játékost a sportágba bevonni, még jobban elterjeszteni a futsalt, és minél nagyobb közönséget toborozni. Az újak, mint például itt Montenegró így is figyelte az eseményt, s a rendezés tapasztalatait is összegyûjtötték egy esetleges hazai tornára való felkészülésként. Szó volt még a játékvezetésrõl is, hogy Európában még mindig eléggé különbözõ stílusban vezetik a találkozókat. Nem olyan jó még mindig az összhang, ennek a szemléletnek az egységesítése egy fontos feladat lehet. Az alapfeladat azonban ezekben az országokban még a játék népszerûsítése és megismertetése a fiatalokkal, a jövõ játékosaival, illetve a közönséggel.
- Volt-e konkrét javaslat arra nézve, hogy az elõbb említett kérdésekre megoldást találjanak a futsalban dolgozók?
- Ilyen elképzelés például az, hogy meg kell ismertetni a játékot az általános iskolákban, több reklámanyag kellene, a legjobb mérkõzések felvételeit beszerezve a szövetségi eseményeken, válogatott mérkõzések alkalmával, promóciós eseményeken játsszák le, hogy a közönség tudja meg, milyen szenzációs ez a játék: kitûnõ technikát igénylõ, tempós, pergõ ritmusú, mint a mai életforma. Ezt erõsíti egyébként az a tény is, hogy ezen a tornán például Izrael csapata 3-0-s vesztésre áll Montenegro ellen, majd az utolsó percben két gólt lõtt 20 másodperc alatt, és az egyenlítésre is nagy esélye volt!
- Mi volt a legemlékezetesebb pillanat a tornán? Mi az, amire a legszívesebben emlékszik vissza?
- A legjobb az volt a vége felé járva a tornának, hogy minden delegáció azt mondta, hogy kitûnõ volt az egész szervezés, és nekem, mint UEFA ellenõrnek is ez volt a véleményem. Nagy öröm volt, hogy teljesen rendben ment minden, a játékosok nagyon jól érezték magukat. Egyetlen komolynak tûnõ sérülés történt egy török játékossal, ám a végsõ diagnózis nem erõsítette meg azt a feltételezést, miszerint eltört a labdarúgó lába, ezen kívül más ilyen eset nem volt. Minden szempontból remekül lement a torna, amely sokkal jobb színvonalú volt, mint amit elõzetesen többen vártak. Egy sikeres eseményen vagyunk túl. A finnek - akik a portugálok ellen folytatják a selejtezõket - úgy búcsúztak, hogy viszlát 2010-ben Magyarországon! Ebbõl a csoportból a második helyezett Montenegró is továbbjutott, õk a franciaországi tornán játszanak többek közt Oroszország ellen. Nem lesz könnyû dolguk, de a csapat rendkívül motivált, hatalmas csapatnótával ünnepelték meg elsõ sporttörténeti jelentõségû kvalifikációjukat. Edzõjük úgy fogalmazott, örül a minõségi ellenfeleknek, mert az út néha fontosabb, mint a cél maga!
