Vannak történések, események, írások, reakciók melyek természetesen az én fejemben is gondolatokat ébresztenek, s érthetõ emberi tulajdonságból rögtön reagálnék is rá. Viszont nem teszem, mert úgy tapasztalom, több emberben indulatok forrnak, s ezeknek hõfokát nem kívánom emelni.
Kerestem a módját miképpen lehetne mégis közzé tenni saját véleményem.
Végül ahhoz a megoldáshoz folyamodtam, hogy korábbi olvasmányaimból elõvettem egyet, amely lényegében azokat a gondolatokat fogalmazza meg, melyekre fel szeretném hívni a figyelmet. Nos egy 1966-ban John Wooden amerikai kosárlabda edzõ által íródott tanulmányból idézném az alábbi részleteket.
A játékos keret kiválasztása
Az edzõ egyik legfontosabb és legnehezebb feladata, amelyet meg kell tennie a megfelelõ játékos anyag kiválasztása.
Nagyon sok szempontot kell figyelembe venni a végsõ döntés elõtt, de vannak meghatározó tényezõk, amelyeket a legfontosabbnak tartok:
1. Határozd meg a legjobb játékosaidat!
2. Határozd meg játékosaid pozícióit!
3. Határozd meg a legjobb összetételt a kiválasztottakból!
4. Határozd meg az elsõ öt legjobb cseréit, hogy a csapat ereje megmaradjon, ha cserékre kerül sor!
Az egyének figyelembe veendõ jellemvonásai
1. Gyorsaság, mozgékonyság. Véleményem szerint a játékos legfontosabb tulajdonsága a gyorsaság.
2. Mozgásügyesség.
3. Tapasztaltság.
4. Küzdõszellem, eltökéltség, bátorság, vágy.
5. Labdakezelés.
6. Szorgalom.
7. Lelkesedés.
8. Együttmûködés és csapathoz tartozás.
9. Önuralom.
10. A jövõre kell készülni a jelen feláldozása nélkül.
Az edzõ legyen tekintettel a csapat szellemre és a csapat erkölcsre.
A legjobb öt játékos még nem jelenti a legjobb csapatot.
Azokat a játékosokat kell együtt tartani, akik hasznosak.
Meg kell figyelni, kik azok akik nyomás alatt is tudnak játszani, s kik azok akik nem.
Az állandó bajkeverõket inkább elõbb, mint késõbb el kell távolítani a csapattól.
A keret megválasztása egyedül és kizárólag az edzõ joga és felelõssége.
A játékosokkal követendõ bánásmód
A játékosok egyéniségek, nem mindegy hogyan kezeljük õket, talán az edzõi munka legnehezebb része ez. Minden játékos különbözik a másiktól, így bizonyos értelemben más bánásmódot is igényelnek.
A csapaterkölcs, a csapatszellem, az egyének teljesítményének maximális felfokozása egyaránt az edzõtõl függ.
Meg kell követelni, hogy égjen bennük a vágy, hogy kiváló játékosok legyenek, de legyenek büszkék arra, hogy jó csapatjátékosoknak tartsák õket.
Tudatosítani kell, hogy egy csapat van, amelynek mindenki egyenértékû része. Ennek fontosságát annak a játékosnak is éreznie kell, akit csak pár percre küldenek a pályára.
Végül még egy példát tennék a fentiek mellé. Tavasszal elõadást tartott Budapesten Lozano, akinek tudását mindannyian elismerjük, nagyra értékeljük, Õ mondta, hogy a spanyol válogatottnál is filozófiaváltásra volt szükség, a csapat érdek került a legfontosabb helyre, s 1999-ben még legjobb játékosától is megvált, mert viselkedésével erre rászolgált.
Oczella László
