Beszélgetés Halászi Kingával Halászi Kingáról
2019.09.01 | 16:47
Előre leszögezném, nagyon kedvelem Halászi Kingát, s ha a kedves olvasó azt vetné a szememre, hogy elfogult vagyok vele, azt is vállalom. Felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy a magyar női futsalban őt - s a válogatottságot munkahelyi elfoglaltságra hivatkozva többször is lemondó Tell Zsófiát is - világklasszis képességű játékosnak tartom. Ennek ellenére nem kivételeztem Kingával, s több olyan kérdést is feltettem neki, amiről tudom, hogy nem szívesen beszél, de talán a jó kapcsolatnak is köszönhetően nem hátrált meg a válaszadás elől. Szentül hiszem azzal, hogy kibeszélte magából - ami őt nagyon bántotta hónapokon át - meg fogja nyugtatni, és a régi Kingát fogjuk látni a bajnoki meccseken. Őszintén remélem, hogy amennyiben az érdekeltek is így gondolják, akkor a válogatottban is. Nagy szükség lenne rá (is)...
Február másodikán léptél pályára utoljára tétmérkőzésen a futsal bajnokságban a Tolna színeiben, s csak annyit lehetett tudni, hogy hiába voltál húzóember és közönség-kedvenc, Simon Ferenc klubelnök nem számított játékodra a hátralévő időszakban. Mi vezetett a szakításhoz? Csalódásként élted meg az elnök úr döntését?
- Tolnán sajnos nem úgy alakultak a dolgok, mint ahogyan azt tavaly nyáron előzetesen megbeszéltük. Először Hevesi Tamás keresett meg, hogy az ő irányítása alatt fog működni a női futsal szakág, ezért is döntöttem a Tolna mellett. Mindig is jó kapcsolatot ápoltunk Tamással, de a későbbiekben kiderült, hogy ő csak epizód szerepet fog tudni vállalni az egyesületnél.
Így sajnos az elején már elsiklott az egész, és ennek egy végső eredménye volt, hogy az elnök úr úgy döntött, ahogy. Teljesítményemmel, góljaimmal szerintem rászolgáltam volna arra, hogy legalább a kupa sorozatot végigcsinálhassam, de a final four előtti napokban, a téli átigazolási szezon lejárta után nem sokkal az elnök úr nem számított tovább a játékomra. Ennek ellenére jól éreztem magam Tolnán, sok élményt szereztem, fantasztikus volt a közönség, és úgy gondolom, hogy egy jó félévet tudhattam magam után és talán a Szekszárd elleni MK gólomat sosem fogom elfelejteni.
Maradt benned tüske a történtek után?
- Nem, már nem foglalkozom vele.
Egy Halászi védjegy, azaz bombagól !
A kényes kérdéseink közül nem hagyhatjuk ki a válogatottat sem. Dombó János válogatási elvei egyértelműek voltak, s ő ezt következetesen be is tartotta. Csak olyan játékost hívott be a kapitány a válogatottba, akit klubedzőjük javasolt. Ennek lettél áldozata s nem utazhattál Ukrajnába, ami hatalmas meglepetés volt, hiszen korábban valamennyi kapitánynál alapember voltál. Ráadásul korábban Dombó mesterrel nagy sikereket értél el, így ő tökéletesen tisztában volt képességeiddel. Bántott, hogy nem léphettél pályára női válogatottunk első tétmeccsén?
- Őszintén?! Nagyon bántott. Úgy gondolom, Janó valóban teljes mértékben tisztában van a képességeimmel, Magyarországon csak az ő irányítása alatt játszottam nagypályán (a korosztályos válogatottaktól eltekintve) és több évet töltöttünk együtt a futsal bajnokságokban is. A nyáron még egyeztettünk is a szövetségi kapitánnyal, s mikor időm engedte készültem külön, mindenképp részt szerettem volna venni az EB-elitkörben. De a klub-edzőm ezek szerint nem javasolt, amit természetesen elfogadok, bár a bajnokság még ekkor el sem kezdődött, tétmérkőzést egyik csapat sem játszott (pár torna volt szervezve, ahol részt vett pár NB I-s klub), így nem gondolnám, hogy szimplán az addig levezényelt edzések alapján el lehetett volna dönteni, hogy ki milyen formában is van. Szerencsétlen szituáció volt ez az időpontok miatt, de ilyen esetben véleményem szerint lehet, hogy a szövetségi kapitánynak nem feltétlen csak a klubedzők javaslatait kellett volna figyelembe venni.
Látunk még Téged címeres mezben a pályán?
- Szeretném, de nem tudom.
Több klub is megkeresett téged az átigazolási időszakban. Mi döntött a TFSE mellett?
- A TFSE már korábban is megkeresett, és mikor hallották mi történt Tolnán, ismét felvették velem a kapcsolatot, majd most nyáron újra. Tehát mondhatni tényleg azt akarták, hogy odaigazoljak. Ez sokat dobott a döntésemen. Valamint nem mellékes az sem, hogy idén nyáron nagyon megerősödött a keret, kiemelkedő játékosok is érkeztek a TFSE-hez.
Bármilyen furcsa az előző szezon végén kiesett majd a Ferencváros visszalépése okán élvonalban maradt TFSE az új igazolásoknak köszönhetően bajnokesélyesnek tűnik. Te miként ítéled meg az erőviszonyokat? Kik lehetnek a legnagyobb riválisok?
- Igen ezt egy elég érdekes és abszurd esemény volt, ami történt, de ezzel nem igazán foglalkoztam, próbálok csak a játékra figyelni. Az új igazolásokkal és a régiekkel együtt szeretnénk kupát és bajnokságot nyerni, amire szerintem az esélyeink is elég jók. Átalakultak az erőviszonyok, szinte mindegyik klubnál történtek változások. Az Astra idén is erős lesz, a DEACnak sikerült kiemelkedő képességű játékosokat igazolni, a Gyulai Amazonok évről-évre jobban teljesít, és az idei szezonban a végjátéknál is ki jöhet nekik a lépés. De a többi csapat is keményen készül, nehéz mérkőzésekre számítunk mindenki ellen.
Több bajnoki címet szereztél pályafutásod során éppen ezért kérdezem mekkora benned a motiváció az újabb aranyérem megszerzése iránt? Képes leszel megújulni?
- Úgy gondolom a sikerből sosem elég. Utálok veszíteni edzőként és játékosként is egyaránt, tehát a győzelem iránti vágy abszolút motiváló számomra és vannak egyéni céljaim is, mint például, hogy szeretnék ott lenni a góllövőlista élmezőnyében.
Rólad köztudomású, hogy nemcsak futsalozol hanem utánpótlás edzőként is dolgozol a Puskásban. (Női szakág-vezető és U19es vezetőedző) Így szakmai szemmel is meg tudod ítélni a női futsal helyzetét. Vajon a nagypályás tiltás milyen hatással lehet rövid és hosszabb távon a sportág jövőjére és a válogatott eredményességére? Te személy szerint egyetértesz a nagypályások kizárásával?
- Azzal, hogy a nagypályás NB1-es játékosok nem futsalozhatnak abszolút egyetértek. Szerintem a kettőt egyszerre nem lehet profi/NB1-es szinten csinálni, ha igazán komolyan gondolja az ember. Rövidtávon biztos nehezebb lesz eredményesnek lenni, de hosszabb távon szerintem kifizetődő lesz ez a döntés.
Ha már érzékeny kérdéseket kaptál az elején, azzal is szeretnénk zárni a beszélgetést. Vállalva, hogy esetleg megsértődnek rád néhányan áruld el, hogy melyik sor volt a legjobb, amiben karriered során eddig pályára léptél?
- Csupa érzékeny kérdés... de ha már sorokról beszélünk, akkor a legjobb talán ez volt: Sebestyén Györgyi, Vágó Fanny, Jakab Kata, a kapuban Farkas Andrea és én. Külön öröm volt még számomra, mikor Nagy Anettal egyszerre pályán lehettem.
Egy összefoglaló az említett csapatról, természetesen egy Halászi góllal a végén.
- Simonyi András -
