Nahóczky Attila két - ma már legendásnak mondható - futsal csapatnál is volt edzõ. A három bajnokságot zsinórban nyerõ Csõ-Montage-nál és a két bajnoki címet magáénak tudó, a hazai futsalt kissé felforgató Gödöllõi Bikáknál. Mindkét csapatával bajnoki címet nyert. Jelenleg az MLSZ Versenyszervezési Osztályán dolgozik. Hiszem, hogy többeket érdekelhet a véleménye, hogyan látja most a kis hazai teremlabdarúgásunkat. Kérdeztem, Õ válaszolt.
- Talán kevesen tudják, hogy háromszoros futsal magyar bajnok vagy a csapataiddal (Csõ-Montage, Gödöllõ) és kétszeres kupagyõztes is. Ezek alapján a három legsikeresebb (ha nem A legsikeresebb) magyar futsal edzõnek vallhatod magad. Jelenleg a nagypályás labdarúgásban, mint az NB III-as RAFC edzõje dolgozol. Hogyan kerültél bele évekkel ezelõtt a futsalba?
- Ez elég régi történet, hiszen ha jól emlékszem még 1994-95 tájékán volt, hogy a barátaim hívtak játszani a Herkó csapatába, ahol többek között játszott a Borbély Laci, Hídvégi Attila, Huszák Zsolti, Bárányos Zsolt és még sorolhatnám az itt játszó jobbnál jobb játékosokat. Amikor megszûnt a csapat, akkor a Beltelbe kerültem, ahol a másodosztályból feljutottunk az NB I-be. Itt játszottam ill. pályaedzõként segítettem a Benyó Palinak.
- Nagypályán a Vasasban, a BVSC-ben és Sopronban is az NB I-ben játszottál. Mi a különbség a futsal és a nagypálya között?
- A futsalban jóval gyorsabb a játék, a játékos sokkal több gyors mozgást végeznek, és persze a labda milyenségébõl adódóan több olyan technikai elem van, amit talpal kell(ene) végrehajtani.
- Hogyan lettél futsal edzõ?
- Mivel ekkor már edzõsködtem nagypályán NB III-ban, Benyó Pali felkért, hogy segítsek neki az edzések megtartásában, de az igazi edzõsködés 2002-tõl a Csõ-Montage-nál kezdõdött.
- Milyen eredményeid vannak az elõzõleg felsoroltakon kívül?
- Büszke vagyok arra, hogy amelyik csapatnál edzõként tevékenykedtem, az a csapat meg is nyerte a bajnokságot, de az, hogy a három év kb. 70 bajnoki mérkõzésén, csak 3 vereségünk volt, ez mindennél többet jelent nekem, és szerintem minõsíti is a munkámat.
- Milyen csapat volt az általad irányított Csõ-Montage? Mik voltak ott a tervek, mik valósultak meg belõlük?
- A Csõ ekkor már egy kész csapat volt, köszönhetõen Kozma Mihálynak, tele válogatott játékossal, így egyértelmûen bajnokesélyes is volt. Ráadásul ebben az idõben a fél csapat az NB III-s Szigetszentmiklósban a játékosom volt (5 Aramis játékossal együtt), ezért aránylag könnyû dolgom volt. A terv egyértelmûen a bajnoki cím megszerzése volt, amit meg is nyertünk, illetve a következõ évben a minél jobb BL szereplés és a bajnoki cím megvédése. Pechünkre a BL-ben a spanyol bajnok, BL gyõztes Castellont sorsolták hozzánk (megnyerte ezt a kiírást is), így nem sok esély volt a nyolc közé jutásra, de csoport másodikként nem vallottunk szégyent. Az õszi mérkõzéseken két döntetlennel, veretlenül vezettük a bajnokságot, de azután már nem tudtam befejezni az elkezdett munkát.
- Miért jöttél el onnan?
- Egyszerûen közölte velem december végén Gubó Jancsi bácsi, hogy úgy döntött, nem én leszek az edzõ, hanem a Jávor Pisti. Azt tudom, hogy az egyik játékos volt a fõ szervezõje az egésznek, õ fûzte meg a Jancsi bácsit. Hogy mivel azt nem tudom, de mindesetre sikerült azt elérnie, hogy a háromszoros bajnok, azóta semmit nem nyert, pedig abban az idõben 9-10 válogatott játékosa volt a csapatnak. Meg kell nézni, hogy mind morálisan, mind teljesítményben hol tartanak most. És akinek mind ez köszönhetõ, azóta is a klubnál van.
- Hogyan kerültél a Gödöllõi Bikákhoz?
- Mátrai Zsolttal a Vasas öregfiúkban együtt játszottunk és õ kért meg rá, hogy vállaljam el egy NB II-es futsal csapat irányítását, mert nagy tervei vannak és szeretné, ha felkerülne az elsõ osztályba, az addig a kiesõ helyen vergõdõ együttes. Tetszett az elképzelése és a lelkesedése, így elvállaltam a felkérést.
- Azt láttuk, hogy nagy tervek voltak és hozzá nagy pénzek is. Mi volt az oka a bikák tündöklésének és bukásának?
- A sikerek egyértelmûen a lehetõségek és a körülmények javulásának és a keret megerõsödésének tulajdoníthatóak, de talán egy kicsit benne van a szakmai munkám is. Sokat tanultam a Csõnél eltöltött idõszakban, a Castellon elleni mérkõzés után kezdtem el foglalkozni a spanyol stílussal, megszereztem Javier Lozano, két futsallal foglalkozó könyvét, rengeteg spanyol bajnoki mérkõzést néztem meg és elemeztem ki, ami teljesen más megvilágításba helyezte az eddigi elképzeléseimet, és ezeket hasznosíthattam késõbb a Gödöllõnél. A bukásról nem tudok érdemben nyilatkozni, mert már nem voltam ott, de azok a játékosok, akivel beszéltem errõl, mindegyikük azt mondta, hogy amit megígértek, azt nem teljesítették. Lehet benne sok igazság, mivel ez a jelenség az én idõszakom alatt is elõfordult.
- Kívülrõl, milyennek látod a mai magyar futsalt?
- Szomorú, hogy lassan úgy kell összeszedni a csapatokat, hogy normális létszámban elinduljon a bajnokság, pedig szerintem sok jó játékos van Magyarországon, de ameddig nincs megfelelõ anyagi bázis a csapatok mögött, addig nehéz lesz elõrelépni. Magáról a játékról az a véleményem, hogy egy-két kivételtõl eltekintve kevés a tudatosság a csapatok játékában, sokkal inkább az egyéni képességben bízva játszanak az együttesek, de ez már inkább szakmai felelõsség és nem a játékosok hibája.
- Van-e, és ha igen, milyen ma a futsal edzõi szakma kívülrõl?
- Aki ma azt mondja magáról Magyarországon, hogy õ futsal szakember, az elég megmosolyogtató. Meg kell nézni, azt, hogy kik edzõsködtek ill. edzõsködnek nálunk. A magukat edzõnek kinevezett önjelöltek, vállalkozók. Se játékos múlt, se edzõi végzettség. Én azon a véleményen vagyok, hogy aki nem futballozott soha, nem vett részt még edzésen sem és nem végzett el egy edzõi tanfolyamot sem, az honnan tudná, hogy mit kell végeztetni a játékosokkal a felkészülési és a versenyidõszakban és azt, hogy egy gyakorlat mire jó és milyen hatása van a játékosra. Ezeket nem lehet megtanulni könyvbõl, az csak egy segítség ahhoz, hogy megfelelõ legyen a szakmai munka. De tanulni is kell hozzá, hogy a megfelelõ szakmai képzés is meglegyen, és akkor nem követné el azt a hibát, a magát „legjobbnak tartott futsal edzõnk", hogy azt mondja a labdatartásról, hogy az a futsalban egy játékrendszer. De szerencsére vannak már olyan pályakezdõ edzõk, akik, ha csak edzõként tevékenykednek és összefogás, nem pedig féltékenység fogja jellemezni a ténykedésüket, akkor elõbb utóbb beszélhetünk majd edzõi, szakmai munkáról. Ne szégyelljenek leülni és beszélni egymással arról, hogy mit kellene tenni azért, hogy jobb legyen a futsalunk és arról, hogy megfelelõ munka legyen a klubokban.
- Miben vagyunk lemaradva szakmailag Európa élmezõnyétõl?
- Az elõbbiekben vázoltam a szakmai problémákat, ami szerintem döntõen befolyásolja a helyünket a nemzetközi futsal életében.
- Mi a véleményed a játékos-edzõ (vagy edzõ-játékos, vagy nem is tudom már minek hívjam) megoldásról? A tavalyi bajnokságban, a bajnokcsapat (MVFC-Berettyóújfalu) edzõje játékos is volt, a második helyezett (Goldball RFC Csömör) edzõje játékos is volt, a harmadik helyezett Szentes edzõje játékos is volt, a negyedik helyezett (Euro-Mobil-Trans Gyõr) edzõi sokáig játékosok voltak, az ötödik helyezett (Colorspectrum Aramis) edzõje játékos is volt, a hatodik helyezett (Csõ-Montage) edzõje játékos is volt, a többrõl már nem is beszélek. Jó ez így? Beszélhetünk így futsal szakmáról egyáltalán?
- Az elõbb már pedzegettem, hogy vannak olyanok, akikkel lehetõség lenne a szakmai elõrelépésre, de csak abban az esetben, ha felhagynak az aktív játékkal. Nem hiszem, hogy valaki, aki 2-3 perc játék után lejön a pályáról oxigénhiányos állapotban, az tud helyes döntéseket hozni és koncentráltan figyelni. Futballoztam 30 évet, edzõsködöm már 10 éve folyamatosan, voltam én is játékos-edzõ, így van tapasztalatom, és azt mondom, hogy nem lehet a futsalban a kettõt egyszerre végezni.
- Amennyiben egy jó tündér (mondjuk, például, Kiszel Tündér) azt mondaná Neked: „Kedves Attila annyi pénzt bocsátok a rendelkezésedre amennyi egy futsal csapat mûködtetésére kell (Uri Geller csodatevõ azt mondaná: múúúkodtatására) , mit, hogyan csinálnál, kikkel, milyen játékosokkal?
- Ha már olyan lenne bármelyik csapatnál az anyagi háttér, mint a Csõnél vagy a kezdeti Gödöllõnél volt, ott biztos, hogy bajnoki cím várományosai lennénk, mert akkor lenne lehetõség edzésre, felkészülésre, nemzetközi tornákra és persze a minõségi játékoskeret kialakítására.
- Milyen a Te futsal edzõi hitvallásod?
- Én csak edzõi hitvallásról beszélek, az pedig nálam azt jelenti, hogy munka, fegyelem és tisztelet. Az elvégzett munkában hiszek csak, a fegyelem és a kölcsönös tisztelet pedig elengedhetetlen része annak, hogy eredményesen szerepeljünk, és hogy elismerjék a csapatot a kívülállók is.
- Vannak-e még terveid a futsallal?
- A terveim? Bajnok, kupagyõztes, szuperkupa gyõztes már voltam edzõként, többször is. Szövetségi kapitány még nem....
(Király Gábor)
