Felhívást tettek közzé a futsal-hungary-n, hogy az olvasók is kinyilváníthassák véleményüket a futsallal kapcsolatos ügyekben, de mindezt csak olyan módon, hogy elõre vigyék ezt a sportágat. Ebben teljes mértékben egyet értek, és véleményem szerint csak az olyan típusú vélemény nyilvánításoknak kellene elõtérbe kerülniük, amelyek nem személyeskedõek, hanem objektív módon, nem különbözõ érdekeket nézve próbál segíteni a kialakult nehéz helyzeten. A helyzet nehéz, mi tettük azzá a futsalban és a futsalért dolgozók, és csak mi segíthetünk abban, hogy az egység léterjöjjön ezen a kis közösségen
belül. Természetesen igaz az, hogy nem kell feltétlenül egyetérteni a másikkal, BÁRKINEK lehet jó és rossz gondolata is, a lényeg az értelmes párbeszéd.
Az alábbi cikk 2007 decemberében született, s került fel az MVFC Berettyóújfalu internetes oldalára azután, hogy Magyarország megkapta az Európa-bajnokság rendezési jogát. Azóta már tudjuk, hogy a kontinensbajnokságra 2010-ben kerül sor. A cikk a futsal akkori állapotait próbálja leírni, javaslatokat tesz a magyarországi futsal helyzetének javítására. Az itt feszegetett témák közül néhányban már történt elõrelépés, ám van olyan dolog is, amelyben nem történt lényegi változás.
2010 Futsal Eb: MAGYARORSZÁG!
Magyarország rendezheti 2010-ben a futsal Európa-bajnokságot. A bejelentés nem ért váratlanul bennünket, hiszen nem hivatalosan már lehetett tudni, hogy mi kapjuk a kontinenstorna rendezési jogát. A kandidálás tehát sikerre vezetett, most azonban a szakmai munkának kell elõtérbe kerülnie, s annak, hogy a futsal hazánkban népszerû és ismert legyen.
Két évünk van a rendezésig, ami lehet sok is, meg kevés is, nézõpont kérdése. Egyik oldalról nézve nagyon sok, hiszen játékosaink, akik meghatározóak a nemzeti csapat játékában már a harmincadik életévüket is betöltötték, például Madarász János már harmincöt éves lesz 2010-ben, kérdés, hogy vállalják-e addig a játékot. A nagy generáció
tagjai, akik a magyar futsalt életben tartják egy hazai eseménnyel koronázhatnák meg pályafutásukat, nagy motivációt jelenthet ez számukra, s minden bizonnyal ezért a nagy élményért még bevállalják ezt a két esztendõt. Sok idõ van még az Európa-bajnokságig, s ez jelentheti azt is, hogy van lehetõség csapatot építeni, megtalálni azokat az embereket, akik a válogatottnál számításba jöhetnek. Kozma Mihály eddig is folyamatosan kísérletezett, mindig behívott a keretbe egy-két jelöltet, akik közül néhányan helyet is követeltek a csapatban, mások lemorzsolódtak. Biztosak lehetünk abban, hogy a kontinenstornáig minden alkalmat megragad szövetségi kapitányunk, hogy legyen tizennégy olyan emberünk, akik méltóképpen képviselhetik hazánkat.
A csapatépítés mellett a másik fontos dolog, s erre is elég lehet az elkövetkezõ két év, hogy országunkban megismerjék a futsalt. A Sport Klub összefoglalóinak nézettségi mutatói igen magasak, a mûsor által egyre többen ismerik a sportágat, ám mindez még kevés. Romániában most írtak alá egy megállapodást egy televíziós társasággal a labdarúgó szövetség illetékesei, amely a felnõtt férfi és nõi nagypályás, valamint a futsal válogatott mérkõzéseinek közvetítési jogait vette meg két évre 2,6 millió euróért. Magyarországon mindez elképzelhetetlen, hiszen mindig egy-egy találkozó elõtt nem sokkal dõl el, hogy egyáltalán élõben láthatjuk-e az adott meccset. Egy kört talán megérne az MLSZ-ben, hogy megversenyeztessék a tévé csatornák között a futsal közvetítési jogokat, ha ez nem jönne össze (sajnos megvan rá az esély), akkor jönne a kopogtatás, egy olyan szponzort kellene találni, amely perspektívát lát sportágunkban, s megelõlegezné azt, hogy hosszabb távon, kiszámíthatóan láthatóvá váljék széles közönség elõtt a futsal válogatott, s természetesen a bajnoki meccsek sem maradhatnának ki ebbõl a körbõl. Az MLSZ szûkös költségvetése nem teszi lehetõvé azt, hogy ezeket a szponzori tevékenységeket önmaga bevállalja, bár végsõ esetben ezt kellene tenni, ahhoz, hogy igazán nagy esemény legyen az Eb.
A média nagy hatással van az emberekre, s nagyon fontos lenne a napi megjelenés, hiszen amirõl az emberek nem tudnak, az számukra nem létezik. A Nemzeti Sport, mint egyetlen naponta megjelenõ sportújság igazán több teret szentelhetne a futsalnak, azonban ez sajnos nem valósul meg napjainkban, a válogatott szereplésérõl egy-két sorban számolnak be, pedig nem törpülnek el ezek a sikerek a kézilabda, a jégkorong vagy a röplabda csapatunk eredményei mellett. Minimum ezen a szinte kellene kezelni a sportsajtóban a futsalt is, hogy 2010-ig képbe kerülhessen az ország sportszeret õ közönsége.
Másfelõl nézve kevés az idõ az Eb-ig. Olyan folyamatok nem idultak el futsalunkban, amelyeknek meghatározó szerepe van a sportág fejlõdésében. Az utánpótlás nevelés elindítása sarkalatos kérdés, hiszen a jelenleg is zajló U21-es bajnokság nem tölti be azt a
szerepet, amit neki szántak. A csapatok többnyire csak a meccsekre állnak össze, igazi szakmai munka nem igazán folyik sehol, ez több tényezõ is okozza: a bajnokság lebonyolítása igen kaotikus, nem lehet elõre kiszámítani, mikor vannak a mérkõzések; a játékosok többsége diák, s a tanulással nem igazán lehet összeegyeztetni mindenhol az edzéseket, különösen gond ez a vidéki csapatoknál. Gyökértelenek az U21-es gárdák, hiszen nincs mögöttük egyetlen korosztály sem, nincs U19, U17, U15, U13, a játékosok a nagypályáról játszanak át az ificsapatokba. Meg kellene teremteni a lehetõségeket arra, hogy a többi korosztály is beindulhasson, ennek azonban sok feltétele van. Az MLSZ-nek ki kellene írnia a többi korosztály versenyeztetését biztosító küzdelemsorozatokat, így a klubok is érdekeltek lennének abban, hogy neveljenek saját maguk gyerekeket. Ezek minden egyesület esetében a költségek megnövekedését jelentenék, hiszen több csapatot
kellene utaztatni, öltöztetni, fizetni a terembérletet, s még számos egyéb költség terhelné a klubvezet õk pénztárcáját. Ez ahhoz is vezethetne, hogy visszalépne több gárda is a versenyzéstõl, azonban ezt senki sem szeretné, éppen ezért ezeket a változtatásokat fokozatosan, mindenki számára követhetõ módon kell végrehajtani, abban azonban nincs kétség, hogy végre kell hajtani. A megfelelõ képzéshez azonban megfelelõ szakemberek kellenek, s elkerülhetetlen az edzõképzés beindítása is.
Mindezek a folyamatok azonban csak teóriák, a gyakorlati megvalósítás várat magára, reméljük az idõ megoldja ezeket a kérdéseket. Abban senkinek nem lehet kétésge, hogy 2009-re a futsalt népszerûvé kell tenni az országban vagy a fent felsorolt módszerekkel, vagy máshogyan, de ez létfontosságú az életben maradáshoz.
Brumár László
