Minden sportág így a teremlabdarúgás is sajátos technikát igényel. A rúgástípusok és labdaátvételek megegyeznek a nagypályás testvérénél használtakéval, ám néhány ezek között is kiemeltebb szerepet kap. Jóval több esetben fordul elõ az úgynevezett „spiccel" végrehajtott rúgásforma, és a labdaátvételeknél pedig a talpal történõ birtokbavétel. A fejelés szinte alig elõforduló elem, de a labdakezelés, a fordulások, a kitámasztások, az irányváltások, megindulások és megállások nagyobb számban vannak jelen, mint a nagypályás játékban. A labdavezetésnél szinte elengedhetetlen feltétel az, hogy közben a játékos ne nézze a labdát. Döntõ az is, hogy a labdaátvétel alkalmával ne váltsunk lábat, hanem ugyan azt a mozdulatot vigyük tovább, ezzel kevesebb beavatkozási lehetõséget biztosítva a védõknek. A centerjáték meghatározó eleme ez, nagypályán nincs ekkora jelentõsége. Mint ahogyan annak se, hogy a játékostársunknak az ellenféltõl távolabbi lábára kell passzolni a labdát nagy erõvel. Így ugyanis ha elpattanna tõle a játékszer, még mindig a birtokába vehetõ, ám ha a másik lábáról pattan el, már szinte biztosan a riválisunké. Nálunk ennek döntõ jelentõsége van.
Ahhoz, hogy technikát taníthassunk, a játékos adottságaival és képességeivel is tisztába kell lennünk. Egyszerûtõl a bonyolultig, a minimális sebességtõl a maximálisig kell haladnunk. A fokozatosság és az egymásra építkezés jellemezze az edzésgyakorlatok összeállítását.
Minden életkori szakasznak megvannak a sajátosságai, ami az idõt, az intenzitást és a nehézségi fokot illeti. Ugyanez vonatkozik persze a taktikai képzésre is. A technika fejlesztésénél beszélhetünk egyéni és csapatképzésrõl. Az egyénileg ismételgetett elemek nincsenek kapcsolatban egymással, ezért fiatalabb korban ezek igen unalmasak lehetnek.
A csapatban gyakoroltak, már valódi játékhelyzeteket modelleznek, és egyszerre több technikai elemet is tartalmaznak.
Fontos, hogy megértessük, hogy mit miért gyakorolnak, mert így szívesebben és nagyobb hatásfokkal teszik azt. Mert látják a célt.
Nézzük melyek azok a technikai elemek, amelyekkel feltétlenül foglalkoznunk kell.
- A labdavezetés - egyenes vonalban és irányváltásokkal, mindkét lábbal, teljes lábfelülettel, a lassútól a legnagyobb sebességig.
- A labdaátvételek - talpal és testünk teljes felületével - álló helyzetben és mozgás közben.
- A labda átadások - különbözõ lábfelületekkel, leginkább belsõvel,- erõsen, gyengén, röviden, hosszan, laposan, magasan, elõre, hátra, és oldalt - álló helyzetben és mozgás közben.
- A labda fedezése
- A helyes védõmozgás elsajátítása.
- Kapura lövések - belsõvel, külsõvel, csõrrel és csüddel, mindkét lábbal.
- Cselezés - labdával és labda nélkül álló helyzetbõl és lendületbõl.
- Egyérintõs játék - egy-két érintõs kis játékok
- Kétlábúság
- Kapus technikák
Az edzésmunkát látványossá, hangulatossá, szórakoztatóvá tehetik a különbözõ edzés játékok. Különleges elõnyük, hogy kisebb-nagyobb mértékben ugyan, de valamennyiben szerepük van az érzelmi és akarati, valamint az értelmi tényezõknek is. A versengések fokozzák a küzdõszellemet, és nem engedik unalomba fulladni a gyakorlást.
A csapat és váltóversenyek fejlesztik a közösségi érzést.
A játékok nagy része alkalmat ad a kreativitás fejlesztésére, a tanult, begyakorolt technikai és taktikai elemek új, ötletes változatainak a kialakítására is.
