Bernhardt Barbara (VNSE):
– Egyenlítõ gólt lõttél Iránnak, el tudnád mondani, hogyan történt a gólod?
– Egy oldalberúgást végezhettünk el a kapujuktól körülbelül 8-9 méterre, amit Csepregi Gabriella társam végzet el. Én egybõl elõttem a labdát, amibõl megszületett az egyenlítõ gólunk.
– Testvéreddel, Bernadettel egyedüli lányok vagytok, akik a másodosztályból kerültek be, ám bizonyítottátok, hogy valóban a válogatottban a helyetek. Szenvedtetek valamiféle hátrányt abból, hogy alacsonyabb osztályú bajnokságból érkeztetek?
– Az mindenképpen hátrányt jelentett, hogy nincs olyan erõnlétünk, mint az NB1-ben futsalozóknak. Valamint a meccsek iramában is van különbség a két osztály között, és így talán nem voltunk hozzá „szokva” a hajtósabb meccsekhez.
– 56 gól fûzõdik nevedhez az NB II-ben, amivel a legeredményesebb másodosztályú játékos voltál. Hogyan képzeled el a további pályafutásod? Eldõlt, hogy jövõre nem jut fel csapatod az elsõ osztályba, esetleg jövõre nem az NBII-ben leszel látható?
– Szeretnék az NB I-ben szerepelni, hisz onnan „könnyebb” út vezet a válogatottsághoz. Ami meg is fog valósul, hisz õsztõl az Univerzum csapatában fogunk szerepelni az NB1-ben a testvéremmel.
– Hogyan érezted magad Moszkvában a csapattal?
– Nagyon jól éreztem magam velük, igazi csapatot alkottunk a pályán kívül is.
Csepregi Gabriella (Miskolci-Szabadidõközpont Vénusz):
– Vezetõ gólt szereztél az iráni válogatott ellen, el tudnád mesélni, hogyan is rúgtál nekik gólt?
– Igen, az én gólommal fordítottuk meg a mérkõzést. Kaptam egy passzt jobb oldalról középre, ellõttem, kipattant és utána még egyszer ellõttem a kipattanót és gól lett.
– Mikor érezted azt a mérkõzés során, hogy lehet keresnivalótok Irán ellen?
– Már az elején úgy gondoltam, hogy jobbak vagyunk az Irániaktól. Aztán ez be is igazolódott, mert az hiába kaptunk egy gólt, 2 perc alatt meg tudtuk fordítani a mérkõzést. Majd 3-2 re meg is nyertük.
– Hogyan érezted magad az út során?
– Jól éreztem magam. Jó volt a társaság, jól ment a foci, még gólt is szereztem. Ráadásul nekem még a kajától sem volt bajom. Tetszett a város is. Olyan helyre jutottam el, ahová magamtól biztos nem mennék el.
– Tolnára kell utaznotok a bronzmérkõzésre, tavaly már sikerült megszereznetek a 3. helyet, vajon most is sikerül ez a bravúr?
– Nagyon bízom benne, hogy megnyerjük a bronzmérkõzést.
Annyi lesz rossz, hogy elõtte hosszú lesz az utazás. De mindent megteszünk, hogy sikerüljön.
Varga Adél (Tolna-Mözs):
– 2 góllal te lettél a magyar csapat legeredményesebb játékosa, ez mit jelent a számodra?
– Elõször is szeretnék gratulálni az egész csapatnak. Az hogy én voltam a legeredményesebb játékosa a csapatnak nagy boldogsággal tölt el, de ehhez a teljesítményhez kellettek a többiek is, akik kiszolgáltak.
– Az irániak ellen gyõztes gólt ünnepelhettél. Milyen szituációban sikerült betalálnod?
– Igazából, hogy gyõztes gólt szereztem azt csak akkor tudatosult bennem, amikor a mérkõzés után megkerestek az amfr.ru orosz futsal honlaptól és válaszolnom kellett pár kérdésre. Ott is elhangzott ez a kérdés…A gólt egy labdaszerzésbõl szereztem. Félpályánál szereztem egy labdát, majd megvertem a védõmet egy az egyben és a kapus hasa alatt lõttem a hálóba.
– A szünetben átfutott a fejeden, hogy netalántán a tiéd lehetett a gyõztes gól?
– Nem ez egyáltalán nem futott át a fejemben. Szerettem volna, ha még rúgunk gólt az Irániaknak, de tudtuk, hogy a második félidõben nehéz feladat vár ránk, ha meg akarjuk nyerni a mérkõzést. Hiszen az Irániak Oroszország ellen már lehoztak egy 0-0-ás második félidõt. Ez is bizonyítja, hogy mennyire jó csapat. Szerencsére ez nekünk is sikerült és így nyerni tudtunk ellenük.
– Személy szerint, hogyan érezted magad a Moszkvában?
– Nagyon jól éreztem magam Moszkvában az 5 nap során. Bár az orosz koszt okozott némi problémát a játékosoknál, de ezt leszámítva minden nagyon jó volt. Felmérhettük magunkat, hogy hol is állunk nemzetközi szinten és azt kell, hogy mondjam érdemes tovább dolgoznunk.
Az eredményjelzõ tábla a Magyarország-Irán mérkõzés után
A bronzérmes Magyar Válogatott
