Az alábbiakban adjuk közre Király Gábor írását futsalunk elemzésérõl. Nem gondoljuk, hogy javaslatai, elképzelései a bölcsek kövét jelentenék a futsalunk jövõjét illetõen. Azt azonban igen, hogy az egyik legautentikusabb személy szólal meg ebben a témakörben, pozíciójának és a futsalban eltöltött hosszú-hosszú éveinek köszönhetõen is.
/Kasza János/
Az utóbbi idõben futsalfejlesztés címszó alatt nagyon sok demagóg szöveget olvasok, hallok. Egy részén mosolygok, mert bátran állítom: dilettáns, azután egy része bosszant is. Az, amelyikben sok-sok rosszindulatot tapasztalok, de szerencsére mindegyikben megtalálom azt, amit talán a legfontosabbnak tartok: a játék szeretetét!
Ez nagyon jó kiindulási alap!
Lassan a futsal fejlesztése is oda jut, mint a gyermeknevelés, az éneklés és a labdarúgás. Mindenki ért hozzá!
Persze biztosan így is van, bár, ahogyan látom a személyes érdekek is nagy szerepet játszanak néhány megnyilvánulásban, sõt már a szabályalkotásban is. Tudom, tudom……. itthon vagyunk.
Persze vannak értékes ötletek, hozzászólások, munkák, mint például Dufek János tervei – de errõl késõbb.
Úgy gondolom, a sok-sok „világmegváltó ötlet” helyett együttgondolkodásra, együttes cselekvésre lenne szükség.
Na, szóval: Sokan szidják az MLSZ-t: sokba kerül a futsal bajnokság. Lássuk mennyibe és honnan kerül erre pénz!
Tény: az elmúlt években növekedtek a futsal sportszervezetek kiadásai.
Lássuk hogyan?
Hat évvel ezelõtt, 2003-2004. évben a tagsági díjért és a nevezési díjért összesen 85.000.- Ft-ot kellett leszurkolniuk csapatainknak az NB I-ben. Most ez az összeg 200.000.- Ft. Növekedett (bár az utóbbi három évben egy forintot sem) de – véleményem szerint – csacsi, aki azt hiszi emiatt „drága” a bajnokság. A játékvezetõi díjak sem emelkedtek az égbe. Akkor 7.000.- Ft-ot kellet kifizetni egy sporinak, most ez 8.800.- Ft. Ez sem tûnik egetverõnek, sõt, mondjuk ki reális (kb.: 25%). Ami többlet, az a játékvezetõ ellenõrök költsége, de legyünk õszinték: szükség van rájuk.
A játékengedély drágult volna ennyit? Hát, nem! Hat évvel ezelõtt 2.000.- Ft volt, most 2.500.- Ft. Ez is tök normálisnak tûnik!
Akkor hol van a különbség?
Megvan! Az utazási költségben!
Valóban, ahogyan az élet minden területe drágább lett, így az utazási költségek is nagymértékben emelkedtek, bár a fentebb is említett 2003-2004. évben még 15 csapat szerepelt a bajnokságban, amelyeknek el kellett utazniuk Pécsre, Miskolcra, Harkányba, Szegedre, Abonyba és nekik természetesen Budapestre és környékére.
(Ez után határozta el az akkori Futsal Bizottság, hogy két év alatt lecsökkenti a csapatok számát, szakmai indokokra hivatkozva 12-re – nagy különbségek akadtak a csapatok között).
Ezek szerint több meccs volt, több utazással, igaz kevesebb költséggel.
Sajnos az elmúlt évek alatt az embereknek egyre kevesebb pénzük lett, a kis és közepes vállalkozók közül sokan csak vegetálnak, a nagy cégek a fülük botját sem mozdítják, az önkormányzatok pedig szintén egyre nehezebb helyzetbe kerültek. Elzáródtak a csapok!
A futsalunk csak az elhivatott támogatókra számíthatott, a klubok élén. Sajnos õket is néhányan „megvezették, megvezetik”, vagy uram bocsá” rossz döntéseket hoznak, de végül is õk üzemeltetik futsalunkat.
Az egyik legtisztességesebb és legelkötelezettebb ilyen ember a mi kis futsalunkban Roszkos Zoltán volt. Nagyon nagy lelkesedéssel vezette, irányította csapatát, a szegedi Elsõ Betont. Az eredmények sajnos egy-két kivétellel (bajnoki és kupa ezüst) nem jöttek. Zoltán úgy döntött, hogy a fiatalítás útjára lép, és kineveli a jövõ futsal sztárjait. Nagyon rögös út lett, amitõl elõször a lelkesedése csappant meg, majd a futsalunkba, labdarúgásunkba vetett hite is. Még azt sem lehet mondani, hogy nem volt igaza! Nekem és a magyar futsalnak viszont nagyon hiányzik!
A mostani tulajdonosok bizonyos téren már profibbak, bár sokan közülük még mindig azt gondolják, hogy a sport is olyan, mint egy üzleti vállalkozás.
Na, de vissza a pénzhez. Honnan szerezhetõ meg egy NB I-es, vagy egy NB II-es csapat mûködtetésére az éves költségvetés, legyen az férfi vagy nõi csapat?
Reklámból?
Hát abból valamennyit lehetne. Pár éve több csapatvezetõ is azt mondta, hogy amennyiben megjelenne a futsal a TV-kben, úgy tudnának támogatókat találni. Nem tudom, ki mennyit tett ezért, de nem lódultak meg a költségvetések, bár hála Mátrai Zsoltnak, harmadik éve folyamatosan jelen van a futsal a televízióban.
Marad tehát, a saját vállalkozás pénze, a haverok pénze (baráti vagy „egyéb” üzleti alapon) illetve az önkormányzatoktól kapott támogatások a szerencsésebbeknek.
Mire elég ez?
Sajnos nem sokra. A körülöttünk lévõ országokban (kivétel Ausztria) a futsal csapatoknak lényegesen nagyobb a büdzséjük. Valószínûleg többre is viszik majd. Mi magyarok mindig azt várjuk minden sportágban, hogy leckéztessük meg a nálunk jóval több pénz felett rendelkezõ országok csapatait.
Hát ez sajnos nem megy!
De akkor mit csináljunk?
Én is – mint annyian – elkezdtem törni rajta a fejemet, és arra jöttem rá, hogy vissza kell térni a gyökerekhez!
Igen! A lehetõ legolcsóbbá kell tenni a futsalt!
Hogyan?
Minél kevesebbe kerüljön a verseny, és az útiköltség, de megmaradjon a vetélkedés motivációja.
Tehát, városi, megyei bajnokságokra van szükség.
Húúúúúúúúúúúúúú, de nagyon „okos” vagyok!
Akkor mondom, vagyis írom, hogy mi történt eddig ez ügyben.
Mivel a sporttörvény lehetõséget ad a sportági szakszövetségeknek, hogy szabadidõs sportrendezvényeket is szervezzenek, nosza, rajta – gondoltam – szervezzünk mi is ilyet!
Mi az elõnye?
1. – nem kell hozzá sportszervezetet alakítani,
2. – nem kell hozzá, tagsági igazolványt, játékengedélyt nyomtatni, csak rajtlista van
3. – nincsen utazási költség,
4. – mivel szabadidõs tömegsportról van szó, nem kell orvosi igazolás, elég
egy nyilatkozat, hogy a sportoló a saját felelõsségére vesz részt a versenyen,
5. – nem csak teremben lehet játszani,
6. – sok-sok amatõr csapatot, amatõr futsalost lehet bevonni.
7. – a megyei szövetségeket és a futsal bajnokságok szervezõit is meglehet szólítani,
Mi kell hozzá, hogy ezek a bajnokságok a mi versenyeink legyenek?
1. – Az MLSZ-nél legyenek regisztrálva a csapatok és a játékosok,
2. – Az MLSZ tartsa nyilván az eredményeket, amelyek az internet segítségével bárkinek,
bárhonnan lekérdezhetõek,
3. – Adjunk nekik olcsó játékengedélyt (kb.: 800.- Ft.) amely, biztosítást is tartalmaz,
4. – Rendezzünk minden évben egy Magyar Szabadidõs Kupát egy hétvégén, amelyen a
bajnokságok (megyék) legjobb 1-2. csapatai vennének részt,
5. – Legyen komoly pénzdíj, ami vonzóbbá teszi a versenyt! (Hogy ez honnan, még nem
tudom).
Ezekbõl a csapatokból fognak kinõni az NB II-es sportszervezetek!
A csapatok elõször csak a városban akarnak a legjobbak lenni, azután a megyében, majd megakarják magukat mérettetni országosan is!
A Versenyigazgató úrral egyeztettem és a pár hónapja Oczella László úr segítségével létrejött egy ilyen rendszer az interneten. Majdnem ugyanolyan, mint amelyiken az NB I-es futsal csapatok a versenyjegyzõkönyveket töltik ki. Ugyanúgy az MLSZ iroda rendszerében található. Kecskeméten, Kemenes Gyurinak és a Bács-Kiskun Megyei LSZ-nek köszönhetõen az elsõ ilyen bajnokság létre is jött.
Várom, azoknak a segítségét, aki ismernek ilyen bajnokságokat, akarnak ilyet szervezni, kérem jelentkezzenek!
Nagyon fontosnak tartom, hogy a futsal bajnokság második vonalát ne degradáljuk le.
Legyen régiós verseny – ez nagyon fontos – de, könyörgöm, ne csináljunk belõle utcák-terek bajnokságot (egy helyszínen több mérkõzés)! Az NB II az elõszobája a legmagasabb szintû hazai futsal bajnokságnak. Itt kell kipróbálniuk-, felkészíteniük magukat játékosoknak, edzõknek, sportvezetõknek, a magasabb követelményeknek. Nagy „ugrás” a tömegsportból a versenysportba kerülni, ugyanúgy, mint az NB II-bõl, az NB I-be.
Szerencsére ebben az évben – véleményem szerint – soha nem tapasztalt számban fognak csapatok indulni a futsal bajnokságokban, a hölgyeknél és az uraknál egyaránt.
Utánpótlás:
Kezdjük a már meglévõnél: U21-es korosztályú bajnokságunk van, amely csapatoknak – az Utánpótlás Albizottság javaslatára – az NB II-ben kell versenyezniük. Ez jó javaslat volt! Nemcsak a saját korosztályukkal tudnak játszani, hanem idõsebbekkel is, amely jó fejlõdési lehetõség számukra.
Nekem csak a korosztállyal van problémám. Ezek a srácok már felnõttek. A sportágnak utánpótlásra lenne szüksége, ezért én személy szerint jobban örülnék, az U19, vagy az U17 korosztályú bajnokságnak.
Miért van akkor több éve U21 bajnokság?
Azért, mert az UEFA ebben a korosztályban írta ki az Európa Bajnokságot. Viszont mára eljutottunk oda, hogy azok az U21 korosztályú játékosok, akik az utánpótlás válogatottban szerephez jutnak, rendszeresen szerepelnek felnõtt csapataikban, sõt a nagytöbbsége meghatározó játékosa csapatának. Szóval jövõre javaslom, vigyük lejjebb a korosztályt!
U13, U15
Három éve van egy Grassroots programunk, amelyben a fenti korosztályú csapatok szerepelnek. Tudom, ez nem sok, de legalább évente egyszer meg tudják mutatni magukat a fiatalok és ennek költségét az MLSZ állja.
Idén tavasszal Juhász Péter barátommal több tárgyalást is folytattunk a Magyar Diáksport Szövetséggel, amely eredményeként õsszel futsalban írják ki a kispályás bajnokságaikat. Az iskolák testnevelõ tanárainak szakmai DVD-ket juttatunk el, amelyet Kozma Mihály és Kis János készítettek. Az iskolai döntõket az Európa bajnokság mérkõzései elõtt bonyolítjuk majd le, várhatóan Budapesten és a Debrecenben. Ezt a versenyt az MLSZ lehetõségeihez mérten anyagilag is támogatja, de számítunk az UEFA tárgyjutalmaira is.
Még egy mondat a végére, bár lehet, hogy ezzel kellett volna kezdeni!
Dufek János munkája a „Futsal Gyermek Utánpótlás rendszer felépítése (U7 – U17)” véleményem szerint nagyon jó!!!!
Az Utánpótlás Albizottságnak sok munkát ad, de talán megvalósítható!
Nõi futsal
Az elmúlt év, úgy gondolom a nõi futsal legjobb éve volt! Helyes volt a gondolat, hogy kerüljön át a Nõi Bizottságtól a Futsal Bizottsághoz.
Izgalmas volt az I. osztály, fõleg a rájátszás, és azon belül is a három mérkõzésbõl álló döntõ. Nagyon fegyelmezettek voltak a másodosztály csapatai, jó bajnokságon vannak túl a csapatok.
És, hát nem utolsó sorban megrendezésre került az elsõ nõi futsal válogatott mérkõzés is, amelyet hölgyeink gyõzelemmel abszolváltak. Több válogatott edzésen is túl vannak a lányok, a fejlõdés elõtt nyitott a kapu.
A következõ bajnokságban már lesz Nõi Magyar Futsal Kupa is és a csapatok kérésére korosztályos bajnokságot is indítunk.
Nõi csapataink aktívak, egyre elõbbre szeretnének jutni. A mi dolgunk, hogy segítsük õket!
Király Gábor
