A 2013-as évben a futsal férfi mezõnyben a Mezei-Vill játékosa, Rábl János bizonyult a legjobbnak.
Az év futsal játékosa díjat az MLSZ ítélte oda Janónak, de valószínûsíthetõ, hogy a férfi futsal szereplõi közül mindenki õt jelölte volna idén erre a kitüntetõ címre. Az õsz folyamán több esetben is kiemelték az ellenfelek szakvezetõi kiváló teljesítményét, míg a válogatottban rendre kiemelkedõen játszott.
A kép 1996-ban készült, az Aramis egykori csarnokában, egy torna gyõzelem után. Janó álló sor, balról a második. Egyébként nem akár milyen csapat volt. Több válogatott játékos is található még a képen. Janó alatt guggoló kisrác Vidák Balázs, aki jelenleg a Haladásban futsalozik, míg a fekete mezes kapus nem más, mint Megyeri Balázs, az Olympiakos kapusa.
Ahogy a játékosok 99%-a, õ is nagypályával kezdte. Már 5 évesen a fõvárosi Goldballban kergette a labdát, ahol közel 10 évet húzott le, majd következett egy kis kitérõ. Elõbb a Honvéd, majd a Szent István, ahol középiskolás éveit töltötte, majd visszatért nevelõ egyesületéhez, ahol már csak hobbiként játszott, hiszen ekkor már a futsalé volt a fõszerep. 16 évesen egykori nagypályás edzõje lehívta a Kanárikba, ahol rögtön bemutatkozhatott az élvonalban. A következõ bajnokságban fiatal kora ellenére alap embere lett az akkor Budakalászi együttesnek, így hamar bekerült az U21-es válogatottba. Tehetségére több patinás klub is felfigyelt, így került 2007 januárjában az Aramishoz, ahol szintén gyorsan beilleszkedett és hamar a csapat erõsségévé vált. 
A következõ bajnokság meghozta az igazi áttörést, hiszen 2008 tavaszán kupagyõzelmet ünnepelhetett, majd júliusban, egy portugáliai nemzetközi tornán bemutatkozhatott a nemzeti együttesben Horvátország ellen. A következõ szezonban mind Janónak, mind az Aramisnak jól ment, hiszen bajnoki döntõt játszhattak, mint utóbb kiderült, leendõ csapata, a Mezei-Vill ellen, amit el is veszítettek, így be kellett érnie egy ezüstéremmel. A 2009-10-es szezon volt az utolsó, amit a budaörsi alakulatnál töltött, ahol némi hiányérzete lehet, hiszen nem került be a hazai rendezésû EB keretébe, míg az Aramissal lemaradt a dobogóról. Egyébként ebben az évadban nagypályán gólkirály lett nevelõegyesületében, ahol 24 meccsen 35 gólt szerzett, ami a búcsút jelentette a nagypályás focitól, hiszen 2010 nyarán Berettyóújfalura igazolt. Remekül indult a bajnokság, de sajnos õt is utolérte minden focista rémálma, a keresztszalag szakadás, így bõ féléves kihagyásra kényszerült. A következõ évad tavaszán tért vissza, melyet egy kupagyõzelemmel tett emlékezetessé. A bajnok ETO-t legyõzve sikerül elhódítani a kupát. Az elmúlt három esztendõben, a bajnokságban mindannyiszor az ezüstérem jutott a Gyõr mögött, de talán idén eljöhet az áttörés, hiszen sokkal szorosabb a küzdelem, többek közt a Mezei-Vill kilencesének köszönhetõen. Rábl már 29 gólnál jár a bajnokságban, és 7 találatott jegyzett a kupában. Remek teljesítményt nyújt a válogatottban is, legutóbbi 4 meccsén egyaránt betalált. A tavasz folyamán a nemzeti csapatban is újabb mérföldkõ következhet, hiszen hamarosan 50. válogatottságát ünnepelheti.
– Nagyon örülök, hogy sikerült elnyernem ezt a díjat, többek között azért, mert életemben elõször részesülök ilyen elismerésben. Köszönöm azoknak az embereknek, a családomnak, az edzõimnek, a csapattársaimnak, akik segítettek abban, hogy ezt elérhettem. Úgy érzem, hogy jó évet sikerült zárnom, bar azért hiányérzetem is van, gondolok például arra, hogy sem a bajnokságban, sem a kupában nem sikerült élen végezni, de dolgozunk azon, hogy ez sikerülhessen. És azon is, hogy bár idén a válogatottal nem tudtuk kiharcolni a belgiumi EB-részvételt, és az ukrán pótselejtezõ meccs is fájó pont, de azon vagyunk a nemzeti csapatnál, hogy legközelebb már kiharcolhassuk a kijutást. Szerencsére ebben az évben elkerültek a sérülések, aminek nagyon örülök.
