Abban a szerencsében volt részem, hogy az elmúlt ünnepi hétvégén, Székesfehérváron, a helyszínen tekinthettem meg a Vesta csapata által rendezett nõi nemzetközi futsal tornát.
Tudom, hogy milyen komoly elõkészületeket tettek a sportszervezet vezetõi azért, hogy olyan tornát szervezzenek, ami közelít a tökéleteshez.
Már ahhoz, hogy a csapatok rendben megérkezzenek, erõfeszítéseket kellett tenniük a vestásoknak, hiszen az ukrán együttesért el kellett utazni az ukrán-magyar határra, ahonnan is kalandos úton keveredtek vissza Magyarországra.
Nagyszerû volt a szálloda, ahol a csapatok laktak, ami egyben a torna rendezõinek a fõhadiszállása is volt.
Remek volt a KÖFÉM Sportcsarnok, amelyet erre a hétvégére reggeltõl-estig megkaptak a nõi futsalosok. A két helyszín (Jancsár Hotel – KÖFÉM Sportcsarnok) között a szállítást pedig luxus kategóriájú kisbuszokkal oldották meg.
A mérkõzések nagy része izgalmas volt, sõt láttunk olyan színvonalas meccseket is, amiket bizony a férfi futsalosok is megirigyelhetnek!
A svájci lányokon – Uni Futsal Team Bulle – látszott, hogy még csak most ismerkednek a sportág alapjaival, de a lelkesedésük – lehet, hogy keveset mondok – az eget verdeste. Az elõttük végzett cseh Café Club csapata az összes többi együttesnek komoly ellenfele volt, akadt köztük egy-két igazán ügyes játékos is.
A negyedik helyen végzett montenegrói Ekonomist Nikisic játékosai igazi nagypályások voltak. Magasságukkal, erõszakosságukkal kiemelkedtek a mezõnybõl, semelyik csapat nem mehetett biztosra ellenük, sõt csak komoly izzadság árán lehetett velük szemben begyûjteni a három pontot. A bronzérmes olasz Sporting Torrino csapatában viszont igazi futsalos lányok játszottak. Mozgásukon, taktikai felkészültségükön látszott, hogy csak ezt a sportágat ûzik. Vérmérsékletük szerint hangoskodtak is eleget, sõt a hiszti sem maradt ki a repertoárból, ha már a játék nem úgy ment, ahogyan elképzelték. Az ezüstöt a magyar lányok szerezték meg, akik mind a két napon nagyon jól, meggyõzõen futsaloztak. A torna gyõztese az ukrán FC Belichanka-NPU csapata külön klasszist képviselt. Aki még nem látta õket az legközelebb tegye tiszteletét, a mérkõzésükön, már ha ismét Magyarországon járnak, mert olyan csapatot láthat, amilyet valószínûleg eddig még sohasem. Ezek a hölgyek IGAZI FUTSALt játszanak. Jó volt rájuk nézni, hiszen szépek és csinosak voltak, mintha csak magyar lányok lennének. Képességeik és képzettségük alapján a magyar férfi futsal NB I túlnyomó többségénél sokkal többet tudnak ebbõl a játékból.
Egyszóval, a magyar és az ukrán csapat kiemelkedett a mezõnybõl, így nem csoda, ha a szervezõk a torna utolsó mérkõzésének az õ összecsapásukat tették. Rendkívül izgalmas és színvonalas volt a találkozó, amelyen kijött a Bellichanka csapatának nagyobb tudása, de ehhez kellet az ukrán kapus nem mindennapi teljesítménye is.
Gratulálok a nagyszerû torna profi szervezõinek, Virág Ildikónak és Maglódi Lajosnak, a rendezõ csapat elnökének Matók Jánosnak, a rendezvény „gazdasági igazgatójának” Dombai Gábornak, a székesfehérvári önkormányzatnak – azon belül is Dr. Cser-Palkovics Andrásnak, aki a szívén viselte ezt a nõi futsal tornát – amelyik anyagilag is támogatta ezt a nagyszerû kezdeményezést.
A hírek arról szólnak, hogy jövõre sor kerül a II. Hat Nemzet Kupa tornára is!
Már nagyon várom……..
Király Gábor
