Elnézést a hosszú hallgatásért !
Sajnos van mentség. Minket is sokkolt, és napról napra sokkol a homo sapienst ért drámai helyzet. Sokat tanakodtunk, hogy mit tegyünk. Hallgassunk, némuljunk el egy időre, azonosulva, együttérezve a sok ezer áldozattal, beteggel, vagy próbáljunk továbblépni.
Nehéz volt a döntés, de úgy gondoljuk, hogy az élet élni akar, és talán hitet tudunk adni ebben a kétségbeejtő időszakban, ha megmutatjuk, hogy élik meg a mi futsal-társadalmunk tagjai a mindennapokat. Azonnal igent mondtak a felkérésre a megkérdezettek, és megbeszéltük, hogy a realitásról írunk. Ha kell a könnyekről, ha lehet akkor pedig a nevetésről.
Kivel is kezdhetnénk a sort, mint Dróth Zoliékkal. Megmutatjuk a mai napjukat, az ő elbeszélésükben, előbb Zoli, majd Anett következik.
Zoli:
– Második hete már, hogy nem kell edzésre menni, hanem itthon csinálom a feladatokat, edzést. Furcsa egy élethelyzet…. Néha Vanda is becsatlakozik hozzám. Általában megírjuk egy hétre előre, hogy mi lesz az ebéd és igyekszünk csak hetente egyszer menni boltba. Azt is csak egyedül, egy ember!
A napunk úgy néz ki, hogy ébredés után megpróbálunk magunkba életet lehelni, mosakodni, felöltözni. Aztán a házi munka… plusz elkezdeni főzni az ebédet, közbe a gyerekekkel foglalkozni és megcsinálni az edzést. Bár a csajok inkább a délutáni alvás után kapnak nagyobb figyelmet tőlünk. Segítek mindenben, amiben tudok, de ez leginkább a főzés, van hogy én csinálom az ebédet. Jelenleg abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a lakáshoz tartozik egy kis udvar is, így ha jó az idő akkor kitudunk menni a levegőre, úgy hogy csak mi vagyunk és nem találkozunk emberekkel.
Itt megy a kosárlabda a „foci” ami inkább a passzolgatásról szól. Próbálunk gyurmázni, színezni, rajzolni, festeni, legózni, társasozni. Sokat nevetünk, van hogy sírunk (a lányok) de most a kő, papír, olló a menő…. ami sírásig szokott tartani, ha esetleg én többször nyerek… Vanda jár iskolai előkészítőre és vannak feladatai, feladatfüzetei, mert készülünk a sulira és gyakorolni kell, ami nem megy annyira. Vivikénk most a „rosszabb” a hisztis korszakban van… nem könnyű, akarata határtalan, adj Uram, de azonnal típus! 😆 Meséket is nézünk, főleg Toy Story-t, amit kb oda-vissza kívülről tudjuk, mind a 4 részt az Anyjukkal, lőkerül néha a tab, és telefon is. Kaptunk letölthető fejlesztő játékokat, azzal engedjük Vandát játszani. Kicsi is próbálkozik, de neki inkább könnyebbeket választunk. Meg beszélni tanítgatjuk inkább.
Szóval senkinek nem egyszerű ez a kialakult helyzet, főleg a gyerekeseknek, de mi is mint mindenki más megoldjuk a kialakult helyzetet. Tényleg csak a boltba megyünk, hogy minél előbb vége legyen ennek az egésznek, és minél előbb újra induljon az élet…
Leginkább a gyerekek foglalják le a napjainkat, ráadásul most volt mindegyiknek a születésnapja, ebben az egészben (karantén) csak az a jó, hogy így tuti itthon voltam, mert se meccs, se edzésre járás nincs, együtt volt a család, együtt ünnepeltük a lányokat.
Nagyon hiányzik a foci, az edzés! Mindenkinek kitartást, és jó egészséget kívánunk! Együtt megtudjuk csinálni, ezért kérnénk mindenkit, hogy #maradjotthon !!!
Anett:
– Reggel 6 kinyílik a szemem gyerekek alszanak…. jééé hogyhogy? Oké akkor felkelek csendbe megiszom a kávém megnézem az új híreket. Nincs még új hír túl korán van… fél 7 hallom Anya… megindultak a gyerekek… jó reggelt, már csinálom is a tejcit és a kakaót, természetes ennyi volt a hírek nézése, rögtön vált minimaxra….oké. Na jól van mosakodjunk öltözzünk fel….
Vanda: „Anya feladatozunk?” Jéééé mivan megfújta a szél? Persze feladatozzunk…. Apa felébred, jó reggelt. Kávét csinál, feladatokkal végeztünk. Oké elkéne menni bolta, 2 napja összeírt listát megvenni, a kialakult helyzet miatt minél kevesebbet menni. „Jó Anya siess mert edzenem is kell és ugye a dokumentálós te vagy” Ok sietek…. autóba beül, elindul, de marha koszos az ablak, oké lespriccel, aaa már csak hab a végén,mert kifogyott. Jol van azért kilátok, irány a Lidl. Leparkol, kesztyűt felvesz, figyelni, betartani a kért szabályokat. Nem kapni pár dolgot, jo majd áttmegyek az Aldiba. Végeztem, juhééé. Autóba bepakol, belül… ajha van egy papír a szélvédőn, reggel nem volt, vagy volt? Nem, nem volt hisz ablakot spriccelt…. kiszáll levesz beül elolvas. B@@@@szki…. neki vágta a szél a másik kocsi ajtaját az enyémnek. Jó nincs már Aldi irány haza. Közben gondolkodás… oké de legalább van elérhetőség, korrektségből jeles…. kipakol, közben elindult az edzés, „Anya csinálj már képet” oké vájk kipakolok. Ó bakker a mosógép is végzett, jó fotózok, de miért nem a gyerek csinálja? Jaaa mert ugrál az Apjával…. kicsi ordít éhes. Oké gyere ülj be adok enni. Na felhívom a számot… közben gondolkodik…. b@aszki hát semmi, senki nincs nyitva, hogy fogom ezt elintézni. Mindegy felhívom. Korrekt találkozunk 2kor kitöltjük a papírt, amit még életemben nem töltöttem. Jó na álljunk neki az ebédnek…. várj 11kor tv elé mert új híreket mondanak. Jó közbe csináljuk, majd felhangosítjuk a tvt. Lányok ne ordibáljatok túl a tvt, köszi…gyertek enni.
Ettünk, elpakolunk, gyertek aludni… Majd én elaltatom őket (Apa). Oké addig megnézem, hogy is kell kitölteni ezt a papírt?
Ooo csörög a telefonom…. 2 óra töltjük a papírt. Szuper… nincs nyitva semmi…nem baj internet van, oldal felkeresése…jééé van online kárbejelentő…szupeeer! Kitölt, elküld…oké varjuk a jó szerencsét. Ez egyelőre letudtuk, most ebben a helyzetben ez legyen a legnagyobb tragédia…. na gyerekek felkeltek, éhesek, milyen meglepő…. gyertek enni. Anyaaaa kimegyünk? Menjünk amíg nem esik az eső, vagy a hó. Ne rúgd ki az üveget, vigyázz ott a Vivi, észnél legyél, jó így nem játszok veled, na ebből elég nagyon hideg van befele…. na gyertek festünk egyet…. Anyaaa éhes vagyok….óóó, hogy az a ….. oké mit együnk? Anyaa csinálsz tejbedarit? Már megint…jo oké legyen…… áááááááá és még csak 5 óra !!!
Folytatjuk másokkal is……
